Vízügyi Közlemények, 1954 (36. évfolyam)

2. szám - I. Ihrig Dénes: A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és 1952-53. évi munkája

114 Ihrig Dénes I természetesen évek munkája és a vízgazdálkodás fejlődésének megfelelőfen fokozatosan elmélyítendő. A természetes vízfolyások vízminőségének felvétele és az elszennyeződés elleni védel~ műkre vonatkozó intézkedések kidolgozása. A széleskörű vízminőségi kutatómunkát, mely magában foglalja természetes vizeink és városi, valamint ipari szennyvíztermelő forrásaik vizsgálatát, másfél év alatt kell elvégeznie az Intézetnek. A regionális vízgazdálkodási tervek, vízmérlegek készítése. Egy-két konkrét kérdés megoldásán kívül és ezekre támaszkodva egyelőre a módszerek teljes kidolgozása. Alkalmazásukra csak az országos vízgazdálkodási keretterv elkészülte és körzetek szerinti felbontása után kerül sor. A Duna és Tisza csatornázásával kapcsolatos kutatómunka. A vízfolyások jég- és hordalékviszonyainak, valamint a csatornázással jnegváltozó vízjárásának vizsgálatán kívül főképpen a talajvízviszonyokban beálló változások vizsgálatára kell kitérnie ennek a kutatásnak. Az árvédelem fejlesztésével kapcsolatos hidrológiai és hidraulikai kutatások, mely munka részben az ármentesített vízfolyásaink tapasztalati, és ahol ez lehetséges, a különböző valószínűségű mértékadó árvízszintjeinek megállapításából, részben pedig az árvédelmi töltésekben előálló szivárgások vizsgálatából, majd az ezek alapján levonható tapasztalatok megállapításából áll. Az ország mezőgazdasági-, ipari-, és ivóvízellátásával kapcsolatos mennyiségi és minőségi konkrét kutatások, amelyek a felszíni-, a talaj-és a karsztvizekre vonatkozó számos helyszíni vizsgálatot és elméleti kutatást foglalnak magukban. De meg kellett indítani országos viszonylatban a belvízvédelem fejleszlésének tervezéséhez szükséges fajlagos lefolyásokra, a vízgazdálkodás szélesebb kiterjesztése miatt az ország víztározási lehetőségeinek topográfiai, hidrológiai és talajtani feltárására és feldolgozására, valamint az árvédelem, a hajózás, a víztározás és a mezőgazdasági vízhasznosítás biztosabbá tétele végett a hidrológiai előrejelzések módszertani és gyakorlati kidolgozására vonatkozó kutatásokat is. Ezeknek a nagy feladatoknak megoldására kellett irányulnia a kutatások alapját adó tudományos munkának, és ezek köré a feladatok köré csoportosulhattak az egyes konkrét kutatások. Mielőtt a felvázolt feladatok megoldása érdekében végrehajtott munkát röviden összefoglalnék, meg kell emlékeznünk az Intézet adatgyűjtő és kísérleti munkáiról, valamint a fejlesztésük érdekében folytatott tevékenységről. 3. AZ INTÉZET ADATGYŰJTŐ ÉS KÍSÉRLETI MUNKÁI, VALAMINT AZ EZEK FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉGE a) A vízrajzi adatgyűjtő munka és fejlesztése Az Intézet felszíni- és talajvízszin észlelései, valamint a kezelésében volt meteorológiai állomások csapadékészlelései, vízhozam- és hordalékmérései, továbbá a medernyilvántartó munkája során gyűjtött adatok részben már nyersen a tudományos, kutató és tervező munka rendelkezésére állottak, részben pedig az Intézet kiadványaiban feldolgozva, rendszerezve kerültek a szakkörök elé. Évenkénti fokozatos fejlesztés után az 1953. év végén 532 lapvízmércén és 17 rajzoló vízmércén vízállásokat, 1664 különböző — országos hálózatba kapcsolt vagy kutatásokkal kapcsolatos — talaj vizszinészlelő kútban talajvízállásokat,