Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - II. Bélteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél, és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára

86 Bélteky Lajos A példák hosszú sorát idézhetnők annak igazolására, hogy milyen jelentős a kútépítés hatásfoka szempontjából a helyes béléscsövezés. A kisipar azért nem jött rá ennek fontosságára, mert a verseny és a nagyobb haszon biztosítása arra ösztönözte, hogy a beépített anyaggal takarékoskodjék. Azonkívül nem láthatta a béléscső mögötti vízmozgás káros következményeit, mivel nagyobb teljesítményű tisztítószivattyúzást nem végzett. A negatív ártézi kutaknál megelégedtek 30—40 liter/perc teljesítményű kézi-szivattyúval 20—30 órán keresztül folytatott tisztítószivattyúzással, a pozitív ártézi kutakat pedig egyáltalán nem vetették alá tisztítószivattyúzásnak, hanem beérték az ú. n. öntisztulással. Az ilyen módon csövezett negatív és pozitív ártézi kutaknál, hatásosabb leszívás hiányában, csak elvétve mutatkozott meg a cső mögötti vízmozgás káros következménye. Ha pedig csökkent a hozam, a vízadórétegben keresték a jelenség okát és így nem jöttek rá, hogy a helytelen csövezés folytán törvényszerűen következik be, hogy a nagyobb teljesítménynyel való leszívás hatására egy felsőbb, kisebbnyomású réteggel kerül kapcsolatba a beszűrőzött vízadó réteg s emiatt csökken a kút vízhozama. E jelenségekre vonatkozóan a legtanulságosabb tapasztalatokat mindjárt 1949-ben azoknál a kutaknál szereztük, ahol a vízszükséglet 150—200 liter/perc, tehát elég nagy volt (8. ábra). Az egyik munkahelyen a geológiai szakvélemény szerint 50 és 100 m körüli mélységben kellett lennie a vízadó rétegnek. A kút mélységét ennek alapján 110 m-re irányozták elő. A csövezési terv szerint a kezdőcső sarujával a 45 m körüli réteg fedőjében kellett zárni s ennek megtörténte után a második rakattal talpig lefúrni, majd a béléscső védelme alatt beépíteni a szűrőrakatot. A terv szerint a szűrő rakat beépítése után a második rakat teljes visszahúzása és közben a szűrőrakat körül kavicsolás volt előírva. A fúrást ütve működő, jobb öblítéses felszereléssel végezték. A vízadó rétegeket 35,6—43,2 m és 75,3—78,1 m között valóban megtalálták, de a kanalazással végzett próba szerint úgy látszott, hogy nincs biztosítva a szükséges vízhozam. Ezért továbbfúrással igyekeztek újabb 8. ábra. Tanulságos példa a béléscső mögötti vízmozgás káros hatásának igazolására, a) Kútszelvény a munka egyik kritikus szakaszában, b) kútszelvény a munka befejeztével Fig. 8. Exemple instructif pour démontrer l'effet nocif de la circulation de l'eau derrière le cuvelage. a) Profil d'un puits dans une phase critique du forage, b) profil après achèvement du travail