Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - II. Bélteky Lajos: Minőségi követelmények a mélyfúrású kutak építésénél, és hatásuk a kutak vízhozamára és élettartamára

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK A MÉLYFŰRÁSÚ KUTAK ÉPITÉSÉNÉL^ÉS HATÁSUK A KUTAK VÍZHOZAMÁRA ÉS ÉLETTARTAMÁRA

1 Irta : BÉLTEKY LAJOS ETO. 628.112.2 A hazai kútfúró kisipar működésének jellemzése Az ötéves terv országos jelentőségű építkezéseinél döntő fontosságú az ivó és ipari vízszükségletek biztosítása. A vlzszerzés igen gyakran nélyfúrású kút vagy kutak létesítésével történik. Hazánkban 1949 előtt a mélyfúrású kutak legnagyobb részét kisiparos vállalkozók készítették. Bármilyen leleményes fúrótechnikával is dolgoztak ezek a kútfúrómesterek, az általuk készített kutak legnagyobb részé nem felelt meg a kútépítés tudományos feltételeinek és a fúrástechnika korszerű követelményeinek. Főleg a kútkiképzés terén nem volt tapasztalható műszaki fejlődés kútfúró iparunknál. Ennek oka abban kereshető, hogy a kútfúrómesteri vizsgákon inkább csak a szorosan vett fúrástechnikai tudást vizsgálták, és nem terjeszkedtek ki eléggé a geológiai, hidrológiai és kútkiképzési kérdések és fogalmak tisztázására. Hiányzott ezenkívül a kútfúrások összefogó központi irányítása és hatósági felügyelete is, a vízjogi törvényt lazán kezelték, és bár ismerték a hibákat, büntető szankciók hiányában nem tudták megakadályozni azoknak a hibáknak elkövetését és halmozását, amelyeket a kútkiképzésnél a kellő hozzáértés hiánya eredményezett. ! A kútfúró iparnak az 1949. év elején történt államosítása s az összes fúrófelszerelésnek egyetlen vállalat keretében való összpontosítása lehetőséget nyújtott az ország valamennyi kútfúrásának ellenőrzésére és központi irányítására. Az irányító felettes hivatali szerv tudomást szerezhetett a folyamatban lévő összes kútfúrásról, részletes tájékoztatást kapott a megépített kutak műszaki adatairól és kellő időben rámutathatott az esetleges helytelen kivitelre. Ellenőrizhette továbbá a kútszabvány megtartását, kísérletileg bemutathatta az elődöktől tanúit módszerekkel dolgozó fúrómestereknek a helyes kútkiképzést és az így kiképzett kutakkal elért gazdaságosabb eredményeket. Az alföldi fúrómesterek által használt forgatva működő szárnyasfúróval való vízöblítéses fúrás nem kifogásolható.

2 Különben is: leleményes szakember, megfelelő segédeszközök birtokában, minden fúrási rendszerrel egyaránt eredményesen tud dolgozni. Leleményességben pedig az alföldi fúrómestereknél nem volt hiány, amit az is bizonyít, hogy egyszerű, kisteljesítményű fúróberendezéssel hihetetlen mélységre 'A Magyar Hidrológiai Társaság Vízellátási Szakosztályának 1952. december 5-i ülésén elhangzott előadás. 1 A mélyfúrási módszereket Mazalán Pál ismerteti : „A mélyfúrású ivóvízkutak helyes létesítési módja és az ezzel kapcsolatos teendők" címen. (Vízügyi Közlemények, 1939/3 — 4. szám, 447. oldal.)