Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
66 A felszíni vízkészletek számbavétele Ogievszkij, Iszkovszki és mások képleteket adtak a különböző jellemző vízhozamok számítására [26], de ezek hazai viszonyaink között alig használhatók. Jacobi az átlagos évi vízhozamtartóssági-görbe 5 jellemző pontjának kiszámítására vezetett le tapasztalati képleteket erdélyi folyókon kiválasztott 22 vízmérési szelvény adataiból [27]. Meghatározta 1. az évi középvízhozam nagyságát (Q k) és tartósságát (x k, nap); 2. az évente átlag 1 napon át meghaladott vízhozamot (Çj); 3. az évi legnagyobb vízhozamot (Q 0); 4. az 355 nap tartósságú kisvízhozamot (Q 35 5); és 5. az évi legkisebb vízhozamot (Q 36 5). Ezekből az adatokból a vízhozamtartóssági görbe megszerkeszthető. Jacobi képleteit a Vízerőmű Tervező Iroda előtanulmányi osztálya sokszorosan kipróbálta. A kiterjedt összehasonlító vizsgálatok szerint a képletek némi módosításra szorulnak, mert szerzőjük, aki vízerőhasznosítási előtanulmányokra szánta módszerét, mind az 1, mind a 355 napos vízhozam számítására ajánlott kifejezés felállításánál túlzott biztonsággal dolgozott. A Qj-re vonatkozó képlet adta érték pl. oly kicsiny, hogy kétszerese is bátran tekinthető 5 nap tartósságának. Célszerű volt a középvízhozam tartósságának számítására szolgáló képletet is kissé javítani. A következőkben az eredeti képletek helyett a Juhász József javaslata szerint módosított kifejezéseket közöljük. Természetesen ezek is csak jobb hijján használhatók, és becslés-értékű eredményeket adnak. A kisebb vízfolyások vízjárása olyan nagy mértékben függ az időjárás szeszélyes változásaitói, hogy a kis- és nagyvizek becslésében mindig számolni kell legalább ±100%-ig terjedő eltérésekkel. A képletek adta eredményeket tehát kellő kritikával kell kezelni. Összehasonlító vizsgálatok nélkül nem használhatók. Ha az alábbi képletekkel rendre kiszámított Q 0, Q 5, Q k, Q 35 5 és Q 36 5 jellemzővízhozamértékeket a tartósság függvényében felrakjuk (Q k tartóssága x k nap, ugyancsak számítható), a tartóssági görbét a következőképpen kapjuk meg (47. ábra), Qk ® s Q355 között a görbe gyakorlatilag egyenessel helyettesíthető. Q 35 5 és Q 36 5 között számottevő hiba nélkül érzék szerint rajzolható meg. Q k és Q s között pedig úgy kell a görbét — próbálgatással — megrajzolni, hogy a középvízhozam vízszintese alá ill. fölé eső területek egymást kiegyenlítsék. Mivel az 5 napnál kisebb tartósságú szakaszán a görbe igen meredek, a kiegyenlítésnél Q 0 harmadrészét mérjük fel és ezt kötjük össze Q 6-tel. (Q 0 értéke azonban változatlanul elfogadható). 47. ábra. a vízhozamok tartóssági görbéjének megszerkesztése mérési adatok hiányában Jacobi R. módosított tapasztalati képletei alapján ( Kerka a torkolatnál) Fig. 47. Construction de la courbe de durée des débits en l'absence complète de jaugeages, en s'appuyant sur les valeurs approximatives calculées avec les formules empiriques (4,1) — (4,7) suivant la méthode corrigée de R. Jacobi Jacobi képleteiben a következő adatok szerepelnek : F, km 8 = a vízgyűjtőterület kiterjedése. Lemérhető a térképről. m méter = a vízgyűjtőterület átlagos tengerszint feletti magassága. Megállapítható a térkép alapján a szintvonalak, vagy ilyenek hiányában szabályos távolságban felvett völgyszelvények segítségével, tg a = а völgy átlagos esése a vízválasztó gerince és a szelvény közt. Levehető a térképről.
