Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

60 A felszíni vízkészletek számbavétele 4. Lewis D. D. közelítésképpen felteszi, hogy 1 jUJ

t = constans'[ a vízállástól független állandó, vagyis egész általános alakban: Q_ Qt '[A t\ (3,26) (3,27) Ez a kifejezés szavakkal kifejezve annyit jelent, hogy ha ismerjük valamely vízállásnál a Q

t tetőzőhozamot, az óránkénti vízállásváltozás mértékéből közvetlenül megállapíthatjuk, hogy áradásnál ill. apadásnál a tetőzőhozamhoz viszonyítva mekkora a pillanatnyi vízhozam. 44. ábra. A Q

t tetőző vízhozamoknak megfelelő vízhozamgörbe megszerkesztése és a változó vízállásnál lefolyó Q vízhozam meghatározására szolgáló segédábra, Lewis D. ü. elgondolása szerint (Tisza, Tiszabő) Fig. 44. Construction de la courbe Q

t = i(H) sur la base de la courbe des débits dessinée approximativement et de la relation (3,27) avec la méthode de D. D. Lewis A f(AH/At) függvény megállapítása céljából Lewis is a tetőző hozamok Q

t = — f(H) görbéjének érzék szerint megrajzolt alakjából indul ki. Ennek segítségével minden egyes mérési pontra meghatározza a QIQ

t hányadost és ezeket a AHjAt értékek függvényében felrakja, majd kiegyenlítő görbét szerkeszt rájuk (44. ábra). Az így kapott segédábráról bármilyen vízszínváltozáshoz leolvashatjuk a Qi/Q

t viszonyszám értékét, és ha ezzel megszorozzuk a tetőző vízhozamokra érvényes vízhozamgörbén a H vízálláshoz tartozó Q

t értéket, a tényleges vízhozam Q — Q

t (QjQ

t). A (3,27) összefüggést szemléltető segédábra alapján közvetlenül eldönthető, hogy milyen ütemű vízállásváltozás az, amelyet az adott szelvényben már figyelembe kell venni. Ha a Q/Q

t = ((AH/At) segédábra pontjai erősen szóródnak, a Q

t = — f(H) görbe javításával megismételhető az eljárás, és esetleg jobb eredményhez jutunk. De sok esetben az 1 jUJ

t = constans feltevés túlságosan durva elhanyagolás-