Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
A jolyami hordalék csökkeriése 295 Ha a differenciálgörbe véges Ах szélességű elemét vizsgáljuk, a görbe területének csökkenése E f {x,) Ax, = Ea f (x 0) b Ax 0 (13) A szemösszetételi differenciálgörbe területe tehát az átmérő és súly szerinti együtthatók szorzata szerint csökken. A Ax széles elemek nyomatéka az ordinátatengelyre : Г / (x x) Ax 1 x 1 = £ af (x 0) bAx 0 bx 0 = ab 2 £ f (r 0) ,r 0 Ax 0 (14) Ebből a súlypont helye integrálással a (12) egyenletből Хщ ab x = — •J\f xdx 6( 10 0^amiből és Schoklitsch szerint , Cdy . 100 ab ~ dx I ax d g = Ь d g 0 = d g 0 e 3 ' . ' - (15) F = F 0 e 3 (16) Az átlagos szemátmérő kisebbedésére tehát a hosszirányú kopási együttható érvényes, vagyis az átlagos szemátmérő olyan szem, amely valóban feltalálható valamennyi mintában és követi az átlagos kopási törvényszerűséget. Az 50%-os szemnagyság a differenciálgörbe területének a felezését jelenti. Mivel a terület minden pontja az a-val és b-vel való szorzás alapján, tehát lineárisan csökken, így ez is olyan szemnagyság, amely a más helyekről vett mintákban feltalálható és követi az átlagos kopást. Ugyanezt mondhatjuk a többi felsorolt jellegzetes szemnagyságokról is. Ha tehát a Sternberg—Schoklitsch-kéylet igaz, valóban egyszerűvé teszi a kopás tanulmányozását. Tételezzük fel azonban, hogy Düll képlete helyes, és nézzük, hogy hogyan ala kulnak ebben az esetben a fenti megállapítások. Düll képlete a szemek súlyára vonatkozik. í G - [ Gí, 1-") - (1 - n )ks] 1~" Ha itt feltesszük, hogy G = 1,459 d 3 = ad 3 (11) í 1-я ad 3 = [a<F 0 ( 1n ) - (1 - n) ks] a (pa-n) = a (f a-") _ (1 _ n) ks 3 a
