Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
296 Károlyi Zoltán d = Itt (1-n) ks 1—n (17) (1—n) = a és (i я)Ь = ) valamint (1 — n) ks = b 2 egy bizonyos szakaszra állandók. Az alapegyenletek tehát : L ! -G = (GS - Ъ 2) а és d = (dj - M" Ebből a képlet-alakból már nem következtethetünk olyan egyszerűen a különböző szemnagyságok alakulására, mint a Sternberg—Sc/ioA-/iísch-képletből. De mivel a súlyok és szemátmérők tört hatványkitevőjűek (a = 0,45), számítások nélkül is világos, hogy a csökkenés semmi esetre sem lehet lineáris. Ehhez járul még, hogy a képletben a kiindulási súly vagy szemnagyság értékéből állandó számot kell kivonni. Ezért sem a d g, sem a d m értékre nem lehet rámondani, hogy a lejjebb vett mintában egyértelműen megíelelnek a szemek a felső mintában talált szemeknek. Különösen a kis szemnagyságoknál lehet nagy eltérés, mert a Düll-képletnél mindig van egy olyan szemnagyság, amelyre G{, 1— л ) = (1 - n) ks és ekkor G == 0. Ha meggondoljuk, hogy a hordalékszemek sohasem kopnak 0-ig, hanem egy bizonyos szemnagyságtól kezdve lebegve folytatják útjukat, azt kell mondanunk, hogy a Sternberg—Schoklitsch-képlet kis szemekre nem adhat helyes értéket, ilyenekre a DüZZ-képlet valószínűbb adatokat ad. Ezért a Sternberg-képlet segítségével kapott túlságosan egyszerű eredményeket legalábbis kritikával kell kezelni. Hozzájárul még ehhez az is, hogy az ismertetett két képlet csupán a kopásra vonatkozik, viszont a folyóból vett kavicsminták anyaga nemcsak kopás, hanem széttöredezés és kiválasztódás révén is csökken, amely folyamatra ezek a képletek nem lehetnek érvényesek. Ezért a továbbiakban a d g és d 3 0 szemnagyságok vizsgálatát csak kiindulásul és ellenőrzésül használtam fel. Véleményem szerint a kritikát legjobban kibírja a fentebb e) alatt felsorolt jellegzetes szemnagyságok vizsgálata, mivel a differenciálgörbe alakjára jellemző pontok a csökkenési redukció következtében legkevésbbé változtatják helyüket. Más szóval a differenciálgörbék elemzésénél elsősorban a görbék alakjának változását vesszük figyelembe. / VI. A SZEMÖSSZETÉTELI GÖRBÉK ELEMZÉSE Mint fentebb kifejtettük, a szemösszetételi görbe nem látszik alkalmasnak a szemnagyság-csökkenés vizsgálatára. Erre a célra sokkal megfelelőbb a szemösszetételi görbe differenciálgörbéjének a vizsgálata. Ezt a görbét a következő tulajdonságok jellemzik : a) minden szemnagyság csak egyszer fordul elő benne, b) a görbe megmutatja, hogy bizonyos szemnagysághatárok közti anyag milyen súlyszázalékban található a keverékben, és c) a görbe területe száz százalékkal egyenlő.
