Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
m-i Károlyi Zoltán A számlálóban lévő kifejezés nem más, mini a szemösszeteteli görbén jelöli F a terület, amiből következik, hogy a súlyponti abszcissza x s = d g, az átlagos szemeseátmérővel azonos. c) További jellegzetes pont lehet a differenciálgörbe területének felezővonalához tartozó szemátmérő. Erről rátekintéssel is megállapítható, hogy azonos a d 5 0 jelű szemátmérővel. d) Hasonlóképpen egyertelműen meghatározhatók azok a pontok, amelyeket úgy definiálunk, hogy tőlük jobbra és balra meghatározott %-os nagyságú terület legyen. Ezek a pontok az integrálgörbében a meghatározott %-hoz tartozó szemnagyságok. Ilyen a svájciak által használt d 3 5 érték. e) Kevésbbé élesen, de még mindig elég jól meghatározható a differenciálgörbe tetőpontja, vagyis az integrálgörbe inflexiója. Bizonytalanok, de szükségből esetleg használhatók még a differenciálgörbe inflexiós vagy legkisebb görbületi sugarú pontjai is. Vizsgáljuk meg most, hogy ezek a jellemző szemnagyságméretek hogyan viszonylanak a kopási képletekhez, vagyis a képletek valamelyikét helyesnek fogadva el, mennyivel csökkennek az említett méretek a folyó s hosszán és, hogy a szakasz alsó végén is ugyanaz a jellemző pont fog-e kiadódni. Először fogadjuk el helyesnek a Sternberg—Schoklitsch képletet. Ha meghatározott folyamszakaszról van szó, a G = G 0e~ c s képletben szereplő e~ c s kifejezés állandó szám, jelöljük a-val. Ha áttérünk a szemátmérő csökkenésére, a (11) képlet alapján a Duna kavicsára G = 1,459 d 3 = ad 3, ezt behelyettesítve a (3) egyenletbe : ad 3 — a dl e~ cs d 3 = d% e-" С d = d 0 (Г (2) с ~ Г 1 Az e érték is állandó egy bizonyos szakaszra. Jelöljük 6-vel, amikoris a — b 3. Határozzuk meg ezek után a d g átlagos szemátmérő csökkenését. A 10. ábra szerint ôy J x/dx dx J dx Ebben a képletben az x a d szemátmérővel azonos, amely a (2) képlet szerint csökken, az pedig a súlyszázalékkal azonos, ez tehát a (3) képlet szerint csökken, így valamely 1 indexszel jelölt lejjebbfekvő szelvényre x t = bx 0 és / = a i (x 0).
