Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében

A jolyami hordalék csökkeriése 293 Az így kapott együtthatók nem lehetnek azonosak a koptatási kísérletek során megállapítottakkal, mivel a vizsgált legnagyobb szemek méretváltozása nem csupán koptatás eredménye. Nem kaphatjuk ugyanazt a kopási együtthatót, mint a keverék többi szemeinél, mert a keményebb kövek kiválnak és viszonylag megszaporodnak, másrészt el is maradnak, lerakódnak. A legnagyobb szemek nagyságbeli csökkenése nem lehet jellemző az egész keverékre, legfeljebb kiindulásul használható. * • Egyéb jellemző szemnagyságok kiválasztása a szemösszetételi görbe alapján lehetséges. Ha azonban olyan szemnagyságot keresünk, hogy. annak megfelelője a lejjebb vett mintából is kitűnjék, a szemösszetételi görbe ilyen célra nem látszik alkal­masnak. Ez ugyanis integrálgörbe és valamely átmérőnek megfelelő pontja a kisebb szemnagyságok együttes súlyát adja, tehát amint továbbhaladunk rajta a nagyobb méretek felé, a kisebb szemnagyságok súlyszázaléka újra és újra előfordul benne. Jobban áttekinthetjük a kérdést, lia a szemösszetételi görbét differenciáljuk. Ez úgy történik, hogy a szemösszetételi görbe mérési pontjait nem tört egyenesek­kel, hanem folytonos görbevonallal kötjük össze, ezután az érintők meg­határozása alapján megszerkesztjük a differenciálgörbét, fiz általában aszimmetrikus, harangalakú görbe lesz, amelynek abszcisszái a szem­nagyságokat, ordinátái pedig az illető szemnagysághoz tartozó súlyszáza­lékot adják. A differenciálgörbe szer­kesztése akkor helyes, ha a területe egyenlő 100-zal. Nézzük meg, melyek lehetnek ennek a differenciálgörbének olyan jellegzetes pontjai, amelyek mindenkor egyértelműen meghatá­rozhatók. b) A görbe súlyvonalához tarlozó szemátmérő. Ez ugyan a szemösszeté­teli görbe területegyenlősége alapján közvetlenül meghatározható, a későb­biek miatt azonban szükség van rész­letes levezetésére. A 10. ábrából ki­vehetően a differenciálgörbe ordiná­tája : (Az ábrán a differenciálás d jelére tekintettel a szemátmérőt x-szel jelöljük.) A súlypont meghatározásához fejezzük ki a görbe területelemeinek nyomatékát a szélső abszcisszára és osszuk a görbe területével : 100 10. ábra. A szemösszetételi görbe és differenciál­görbéjének kapcsolata Abb. 10. Zusammenhang der Mischungslinie und deren Differenzialkurve J / (x) X dx Г âB л x~ dx I ox x , = xij — j ydx о / (x) dx i ây dx xd [У t 100 x m - ydx 100 (12)

Next

/
Thumbnails
Contents