Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében
A jolyami hordalék csökkeriése 283 Az ellipszoidok azután egész felületükön tovább csiszolódnak és így kisebbednek. A kopás két folyamat eredménye : a súrlódásé, amely a hordalékszemek egymásra ható csiszoló munkájából áll és a morzsolódásé, mely nem egyéb, mint a kiálló, vagy meglazult részecskék letöredezése. A kopás mértéke mindaddig, amíg a szemek le nem gömbölyödnek, rohamos; .azután a kopás egyenletesebbé válik és üteme matematikai képlettel is kifejezhető. Az egyes kavicsszemek kopásának törvényszerűségeit nem lehet a természetes hordalék megfigyelésével megkeresni, mert hiszen egy és ugyanazt a szemet nem tudjuk útján végigkísérni. Történtek ugyan kísérletek a mederbe dobott eltérő színű vagy fajtájú kövekkel, amelyek a vizsgált fofyóban nem fordultak elő és amelyeket lejjebb próbáltak megkeresni, de csak ritkán sikerült közülük néhányat megtalálni s így a kapott néhány adatból nem sikerült törvényszerűséget levonni. Ezért a laboratóriumi kísérletezéshez kell ebben az esetben is nyúlni ési elfogadni a különböző koptatási kísérletekből levezetett képleteket. A képletek együtthatóit a mederből vett minták elemzésével lehet meghatározni. Tetszetős módszernek látszik Sternberg 1 javaslata. Ő ugyanis a Rajnán megszámlálta az 1 köbláb térfogatú hordalékmintában tálálható bizonyos szemnagyságnál nagyobb szemeket, és térfogatuk összehasonlításával kísérelte meg a kopási együttható meghatározását. Az összehasonlítást megnehezíti azonban az, hogy a kiválasztott minimális szemnagyságnak a folyó alsóbb pontján már kisebb felel meg és éppen azt nem ismerjük, hogy mennyivel kisebb ez a szemnagyság. Sternberg képletet is állított fel a kopás meghatározására. Ennek helyességét Schoklitsch laboratóriumi kísérleteivel igazolta és a képletet továbbfejlesztette. 2 Szerinte a kavics V térfogata a következő képlet szerint csökken V = V„e~" - (1) ahol V ( l a kavics térfogata a szakasz kezdetén, e a természetes logaritmus alapszáma, s a kavicsszem által megtett út km-ben és с a kopási együttható [km1]. А с kopási együtthatóra Schoklitsch a • kőzetfajták szerint igen sok értéket határozott meg, sőt szerinte а с együttható még a kavics sebességétől is függ (amelyet a természetben lehetetlen meghatározni). A kavicsszem átmérőjének kopás következtében előálló csökkenésére Sternberg szerint a következő képlet érvényes : с d = d 0e 3 * (2) ahol lineáris értelmű kopási együttható, míg с a térfogati kopási együttható. О A kavicsszem súlyszerinti kopására vonatkozó képlet Schoklitsch szerint G=G 0e~" (3) Kifejezhető még a kopás az 1 km útra vonatkoztatott százalékos súlycsökkenés alapján, a kamatos kamatszámítás képlete szerint is : G = G 0 1--P100 (4) ahol G a kavics súlya és p a százalékos csökkenés 1 km úton. 1 H. Sternberg: Untersuchungen über I.ängen- und Querprofile geschiebeführender Flüsse. Zeitschrift für Iiauwesen, 1875. -' A. Schoklitsch: über die Verkleinerung der Geschiebe der Flussläufen. Sitzungsbericht, Akad. Wiss. Wien, 1433. — Schoklitsch : Handbuch des Wasserbaues, I. Band, Springer, Wien, 1950, 163. old.
