Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - V. Károlyi Zoltán: A folyami hordalék mennyiségi csökkenése kopás következtében

A FOLYAMI HORDALÉK MENNYISÉGI CSÖKKENÉSE KOPÁS KÖVETKEZTÉREN írta : KÁROLYI ZOLTÁN a műszaki tudományok kandidátusa „ • ETO. 627.157 I. A MEGOLDANDÓ FELADAT A folyók által görgetett hordalék tovahaladása közben a szemek nagysága és így az egész keverék mennyisége állandóan csökken, mert' az anyag egyrésze lebegve folytatja útját. Ennek a csökkenésnek az ismerete a hordalék-feladatok egy részénél nagyon fontos. Mindenütt, ahol a folyó elragadó ereje csökken és lerakódások állnak elő, felmerül a kérdés, hogy a lejjebfekvő szakaszon mennyivel lesz kevesebb a fenékhordalék. A magyar Felső-Duna feltöltődő jellegű szakaszán különösen fontos ez a kérdés. Ha ugyanis a szabályozási művekkel a víz elragadó erejét növelni akarjuk és arra törekszünk, hogy a felülről érkező hordalékot a víz ne rakja le, hanem tovább vigye, tudnunk kell, hogy az alsóbb, kisesésű szakaszon ennek következtében mennyivel növekszik meg a hordalék tömege. A szemnagyság-csökkenes ismeretében megállapítható, milyen hosszú szakaszon kellene tartani attól, hogy a szabályozással lejjebb-továbbítandó hordaléktöbblet esetleg káros lerakódásokat okozhat, és melyik az a pont, amelytől lefelé ez a többlet már nem terhelheti túl a folyó hordalékszállító képességét. A hordalék mennyiségi csökkenésének ismerete tehát a folyamszakasz sikeres szabályozása szempontjából nagyjelentőségű, sőt azt is mondhatnók, hogy a hordalékviszonyok tanulmányozásának egyik első állomása kell, hogy legyen. A magyar Felső-Dunán részletes vizsgálatnak vetettük alá az országhatártól Gönyüig terjedő szakasz mederanyagát abból a célból, hogy a szemnagyság és a keveréktömeg csökkenésének mértékét megállapítsuk. A munka egységes végrehajtását megkönnyíti az, hogy ezen' a szakaszon nincs a Dunának mellékfolyója, tehát idegen hordalék nem zavarja a képet. A kapott eredmények, és különösen az alkalmazott vizsgálati módszerek, más f oly óknál is alkalmazhatók. Az eredmények — már amennyiben egyáltalában általánosíthatók — csakis saját hordalékkúpjukon mozgó folyókra vonatkoztathatók, tehát olyanokra, amelyeknél nem kerül eróziós hatás következtében a környező talaj más összetételű anyaga a folyóba. II. ELMÉLETI MEGGONDOLÁSOK A folyók hordaléka a mederben megtett úton veszít nagyságából. A csökkenés történhetik : kopás, lecsiszolás, széttöredezés révéri, ezenkívül eltolódások jöhetnek létre a szemösszetételben, ez a kiválasztódás. Kisebb jelentősége miatt figyelmen kívül hagyjuk az oldás és mállás (szétfagyás) jelenségeit. Az oldás a folyók felső folyásán erősebb, amíg frissen odakerült hordalék van a mederben, lejjebb azonban a hosz-