Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - IV. Illés György: Mesterséges karsztvízmegcsapolások

» Mesterséges karsztvízmegcsapolások 271 Különösen sok nehézséget és veszélyt szokott okozni az áramkimaradás, vagy a szivattyúk tönkremenése esetén előálló vízelöntés. A súlyos következmények elkerülése végett a táróban dolgozókat jóelöre ki kell oktatni a vízelöntéskor követendő eljárásra és állandó figyelő és jelzőszolgálatot kell tartani a tartalék áramfejlesztők azonnali működésbelielyezése érdekébA. Vigyázni kell, hogy a tárót az aknától elválasztó ajtó el ne zárja a táróból való menekülés útját. Az elárasztott munkatérben a víz leghamarabb a tárószájnál emelkedik fel. Ezért ezen a részen a tárómagasságot 0,4—0,5 m-rel magasabbra vesszük, mint a többi részen. Több száz méter hosszúságú tárónál hosszabb idő kell ahhoz, hogy a munkások elhagyhassák a vízalatti térséget. A 9. ábrán feltüntettük a vízszint emelkedését az idő függvényében, a tárók kezdőszelvényében - különböző vízhozamok mellett. A görbék alapján megállapíthatjuk azt is, hogy vízbetörés esetén mennyi idő áll rendelkezésre a szivattyúk mentésére. Az ábráról leolvasható értékek természetesen tájékoztató, közelitő számok, hiszen a kitört tárószelvény — különösen tömör kőzetben — mindig eltér a tervezett geometriai méretektől. A vízszintes tárók egyidöben több irányban is haladhatnak. Együttes hozamuknak a fakasztáskor 30—35%-kal nagyobbnak kell lennie a tartósan várt vízhozamnál, mert a közeli járatrendszerek a szivattyúzás hatására kiürülnek. A térszint alatti részek, az akna, táró és gépház burkolására döngölt betont, vasbetont, ezekből készílelt előregyártóit elemeket vagy téglát szoktunk használni. A fát csak ideiglenes biztosításra alkalmazzuk. A mi gyakorlatunkban az akna kifalazására a vízszint magasságáig döngölt betont vagy beton idomkövet, az akna vízalatti részén — ha a vizet külön vágatok útján kapjuk — döngölt betont es vasbetont használunk. A tárókat vagy burkolatlanul hagyjuk, vagy előregyártott elemekkel béleljük. • Az akna szelvénye majdnem minden esetben kör. Burkolása az akna méretének megfelelő beton idomdarabokkal vagy mintadeszkázat mögé helyszínen döngölt betonnal történhet. A falazást mindig alul kezdjük a kőzetbe vájt gyürűalakú falazati láb elkészítésével, amely a falazat súlyát a kőzetre hárítja át. A falazati lábak távolsága — a kőzettől és burkolási módtól függően — 10—40 m lehet. Betonozásra földnedves betont használunk 280—300 kg cementadagolással. Adalékul felhasználhatjuk a kitermelt, rostált dolomit vagy mészkőtörmeléket. Ugyanebből a betonból készítjük a beton-idomdarabokat is. Ez utóbbiak előnye a döngölt betonnal szemben az, hogy csak mintaívek kellenek hozzá, előre elkészíthetők, a falazás lényegesen gyorsabb, mint a helyszíni betonozás és a kész burkolat azonnal át tudja venni a kőzetIdő perc 9. ábra. A vízszint emelkedése a táróbejáratnál az idő és vízhozam függvényében Abb. 9. Das Steigen des Wasserspiegels bei dem S tolle ne ingang im Verhältnis zur Zeil und Schüttung