Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

2. szám - III. Ihrig Dénes: A tiszai árvédelem fejlesztése

A tiszai árvédelem fejlesztése 241' Ha a mértékadó árvízszint már egyszer meg van állapítva, újbóli megállapítása két okból válhatik szükségessé, mégpedig 1. a fajlagos vízszállítás növekedése, vagy 2. az ármeder keresztmetszetének megváltozása miatt. A számított mértékadó árvízszint megállapításánál mindkettőt tekintetbe kell venni, mint ahogy az észlelt és mértékadónak vett eddigi legmagasabb árvízszinteket ennek megfelelően javították i^ az 1947. évi árvíz alapján a tiszabecs—vásárosnaményi szakasz számított mértékadó árvízszintjének megállapításánál, ahol Katona István 4000 m

3/sec víztömeggel számolt a gátszakadások mellett lefolyt 3300 m

3/sec helyett, valamint a tiszadob—csongrádi szakaszon, ahol a borsodi nyílt ártér begátolásával előállított ármeder szűkítését vette tekintetbe. így az árvédelem további fejlesztésének alapjául szolgáló, számított mértékadó árvízszint a következőképpen van megállapítva. : a tiszabecs—vásárosnaményi szakaszon az 1947.'évi szilveszteri árvíz alapján számított árvízszintből, a vásárosnamény—tiszadobi szakaszon az 1888. évi és 1932. évi árvizek összetevésével számított árvízszintből, a tiszadob—csongrádi szakszón az 1932. évi árvíz adataival a volt borsodi nyílt ártér begátolásának figyelembevételével számított árvízszintből, és a Csongrád—szegedi szakaszon az 1932. évi tényleges árvízszintből. A mértékadó árvízszintnek ilyen értelmű megállapítása

3 nem jelenti azt, hogy a jövőben esetleg ennél magasabb árvíz nem kövekezhetik be. Miután a tiszai mértékadó árvízszint megállapításánál az elmúlt száz év észlelési adataiból indultunk ki, feltételeztük, hogy az éghajlali tényezők hatása az elmúlt száz év meteorológiai feljegyzései adta határok közöli marad, és azt is, hogy a Tisza és mellékfolyóinak árvizei nem találkoznak kedvezőtlenebbül, mint az elmúlt száz év alatt. ' Ha — bár az eddigi tapasztalatokkal nem okolható meg — kedvezőtlenebb találkozások feltételezésével számítjuk ki a lehetséges legmagasabb ávízszinteket, Tokajnál 17, Tiszafürednél 40, Szolnoknál 33, Csongrádnál 38, Szegednél 33 cm-rel magasabb vízállást kapunk. Ezeket az értékeket azonban a töltések biztonsági magasságának megállapításánál már tekintetbe lehet venni, úgy, hogy az esetleg bekövetkezhető magasabb árvízszint felett is mindenkor meglegyen a védtöltések 100 cm körüli magassága. Ha a tiszai védtöltések biztonsági magasságát a tiszabecs—tiszadobi szakaszon 100 cm-ben a tiszadob—tiszafüredi „ 120 „ a tiszafüred—szegedi „ 150 „ állapítjuk meg, még kedvezőtlen találkozások alapján számított, és esetleg a jövőben bekövetkezhető vízszintek esetén is a tiszabecs—tiszadobi szakaszon 100— 80 cm a tiszadob-tiszafüredi ,, 120— 80 ,, * a tiszafüred-szegedi „ 115 — 110 „ vagyis átlagosan végig az egész Tiszán 100 cm marad a biztonsági magasság. A töltések túlméretezésével sem érhetnők el azt a célt, hogy a töltés minden körülmények között ellenálljon az árvizek ostromának. Nem szabad túlmennünk azokon a méreteken, amelyek gondos karbantartás és jól szevezett védelem mellett a célnak megfelelnek. 3. Kiadta a volt Vízrajzi Intézet 1949-ben ,,A tiszai mértékadó árvízszintek írott liosszszsivénye" címen. 16 Vízügyi Közlemények — 3-7