Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
Ábrázolás log.-hálózatban 15 amiből Qm'/sec 0. ábra. A vízhozamgörbe egyenletében szereplő állandók meghatározásához szükséges (Q 2, Я 2) pont felvétele logaritmus-hálózatban (Duna, Nagymaros) Fig. 9. Choix dans le système logarithmique du point (Q 2, IInécessaire pour déterminer les constants figurant dans l'équation de la courbe des débits A vízhozamgörbe egyenletében szereplő állandók meghatározására a 9. ábrán mutatunk példát, ahol a Duna nagymarosi szelvényében végzett vízmérések adatait raktuk fel a H 0 = — 2 m értékkel megjavított vízállások függvényében. A kapott egyenes és a függőleges tengely közti hajlásszög iránytangense, mint látjuk n = tg a = a/b = 2,01 és а (Я — II 0) = 1 m ordinátához tartozó abszcissza A = 123. Ezekkel az értékekkel a Q = 123 (Я + 2) 2. 0 1 [m 3/sec] képlet adja a nagymarosi vízhozamot a méterben kifejezett vízállás függvényében. Megjegyzendő, hogy a vízhozamgörbe általában nem helyettesíthető egyetlen parabolával, mert a meder különböző részeiben (kisvízi, középvízi, árvízi meder) egymástól többé-kevésbbé eltérő hidraulikai tényezők (szelvényalak, érdesség, esés) szabják meg a vízlefolyás körülményeit és vele a vízhozamgörbe megfelelő szakaszának az alakját. Ennek következtében a vízhozamgörbe általában kettős logaritmushálózatban sem ábrázolható egyetlen egyenessel, és az egyes szakaszokra kiadódó H 0 érték nem feltétlenül esik egybe a fenékszinttel, — különösen kisebb vízfolyásokon nem. A 10/a ábra a Hangony-patak centeri szelvényét és vízhozamgörbéjét szemlélteti. Sem a keresztszelvény alakjában, sem a különböző vízállásokhoz tartozó szelvényterületet ábrázoló F = <p(II) görbén nem látunk törést. A logaritmushálózatban „ = ° Va ~ 1 0 8 j/x n 5 > Ha logaritmushálózatban ábrázoltuk a Q = f(H) függvényt, az egyenes és a függőleges tengely által bezárt a szög tangense adja a keresett hatványkitevőt; n = tg а = а /b (1.5a) cj Az A állandó értéke ezekután bármelyik, a vízhozamgörbén rajtafekvő mérési pont adataiból kiszámítható: A = num log [log Qi - n log (Я,- - Я 0) ] (1,6) ill. а (Я — Я 0) = 1 ordinátához tartozó abszcisszaként közvetlenül leolvasható.
