Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele

16 Felszíni vízkészletek számbavétele H

0 = — 1 m javítással felrakott mérési pontok (10/b ábra) mégis élesen megtört egyenesek mentén sorakoznak, amelyeknek lineáris hálózatban a vázolt kettős vízhozamgörbe felel meg. A jelenség kétségtelenül a parti növényzet súrlódást növelő hatásával függ össze. Ügy látszik, hogy az alsó görberészt a késő ősztől koratavaszig terjedő időszakban végzett mérések határozzák meg : ezen a szakaszon tehát — amely a vegetációs időszakban tartósan vízzel borított mederrésznek felel meg —, sima a meder, kicsi a súrlódás. A nyári időszakban esetleg erre a szakaszra kerülő mérési pontok olyan kisvizekre vonatkoznak, amelyeknek időtartama túlságosan rövid volt ahhoz, hogy közben a növényzet megerősödjék. 10/a ábra. A vízhozamgörbe törése a parti növényzet hatására (Hangony-patak, Center). A 10/6 ábrán közölt logaritmikus ábrázolás nélkül a szaggatottan jelölt kiegyenlítővonalat húztuk volna be a mérési pontok közé. Fig. 10. La représentation dans te système logarithmique (en bas) montre clairement la brisure se manifestant au point où la rugosité du lit change du fait de la végétation. Sans l'aide de l'échelle logarithmique nous aurions obtenu la courbe de compensation marquée de traits hachés. A 11. ábra a Sajó kazincbarcikai szelvényének 1950. és 1951. évi adataival bizonyítja, hogy a töréspont helye biológiai tényezőkkel függ össze : a vízjárásnak megfelelően vándorol. Az 1950. évben a töréspont a +70 cm vízállás magasságában volt. A jóval nedvesebb 1951. évben , +104 cm-nél, vagyis 34 cm-rel magasabban. A különbség kb. az évi középvizek magasságkülönbségével egyezik. Kazincbarcikán 1950 derekán állították fel a vízmércét, tehát közvetlen észlelési adatokkal nem tudjuk ezt az állítást igazolni. De a Sajó bánrévei mércéjén 35, Zsolcán 17, Ónodon 29 és a Bódván Szendrőnél 39 cm-rel volt magasabb az 1951. évi középvízállás az előző évinél, tehát a fenti 34 cm valószínűnek látszik. A 12. ábra a Duna budapesti mérceszelvényének vízszállításáról ad képet [4/a 10/b ábra. A 10/a ábrán feltüntetett .'vízhozamgörbe logaritmus-hálózatban. Az éles törés a mederérdesség változására mutat