Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről
226 *Babos Zoltán A volt vízitársulati árterületek kataszteri tiszta jövedelmének összege aranykoronában : VIII. táblázat Az ármentesítés előtt Az 1941. évben összesen kat. holdanként összesen j kai. holdanként 1 Tiszavölgy Dunavölgy 13 511 668 1 955 108 0,36-12,10 átlag 7,31 0,51 —18,50 átlag 5,90 33 514 940 8 057 090 4,56-23,13 átlag 10,41 3,65-22,0 átlag 10,20 Összesen 15 466 776 átlag 6,52 41 572 030 átlag 10,21 Eszerint jelenlegi elsőrendű töltéseink megépítésére az 1914. évig összesen kereken 246 millió pengőt, illetve 210 millió aranykoronát ruháztak be vízitársulati vonalon, amellyel a kataszteri tiszta jövedelem csak igen pontatlanul, hézagosan megállapítható 17Ö%-os értékemelkedése állítható szembe. Ennek alapulvételével, a föld értékét a régi kisajátítási törvény szerint a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresével számítva, a mentesített ártér értéke 1044 millió aranykoronával nőtt, ami megfelel a befektetett fenti tőke közel ötszörösének. A kataszteri tiszta jövedelem alapján való átértékelés azonban ártereknél közismerten valószínűtlenül alacsony eredményekre vezet, mert egyrészt a negyvenszeres kulcs már régen eltávolodott a valóságtól, másrészt az ártéri területek kataszteri tiszta jövedelmének megállapításánál, éppen az adózással való összefüggése miatt, gyakran kerültek be a nyilvántartásokba célzatosan alábecsült értékek. Ezért az említett, kereken egy milliárd aranykoronás értéknövekedés nem fogadható el helyesnek. A valószínű értéket hozzávetőlegesen 3—5 milliárd pengőre becsülik. Megjegyzendő, hogy sem ez a szám, sem pedig az 1941. évi forgalmi érték nem érzékeltetheti kellőkép az árterület valódi értéknövekedését, mert nem veszi eléggé figyelembe az ártéren 100 év alatt bekövetkezett alapvető változásokat, a nagyarányú benépesedéssel kapcsolatos számos települest, falut, tanyaközpontot, ipartelepeket, kiterjedt közlekedési hálózatot és a civilizáció számos egyéb megnyilvánulását, amelyeknek közvetlen és közvetett értéknövelő hatását nem is lehet kiszámítani. Árvédelmi töltéshálózatunk megépítése érdekében a mai napig befektetett államkincstári, vízitársulati és egyéb érdekeltségi tőkék helyes végösszege ismeretlen. Ennek hiányában a szóbanlé\ő, jelenleg mintegy 195 millió m 3 földtérfogatot képviselő elsőrendű árvédelmi töltéseink beruházásait, mint tőkét, legalább 4 milliárd forintra becsülhetjük. Ugyanekkor az elmúlt 100 év folyamán a gátszakadások, meghágások és magasparti átömlések okozta árvízi elöntések következtében elszenvedett árvízkár, vesztett tőkeértékként, alacsonyan becsülve 3,5 milliárd forint volt. Ez mintegy 1920 forint kataszteri holdankénti átlagos beruházásnak felel meg, mellyel szemben a fentiekben részlétezett 350 millió forint újabb szükséglet mindössze 90 forint kat. holdanléníi megterhelést jelent, azaz a múltbeli beruházásnak csak 4,7%-át. Az ármentesített terület korábbi, árvízjárta időkből származó jövedelme alig becsülhető, éppen ezeknek a területeknek rendkívül szélsőséges helyzete, értéke és bizonytalan használata miatt. Az ártéri művelési ágakra a fentiekben nagy általánosságban megállapított megosztási kulcsot alkalmazva, a régi, árvízjárta és az ármentesített árterek évi jövedelme egészen hozzávetőlegesen a következőképpen lenne szembeállitható :
