Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
2. szám - II. Babos Zoltán: Árvédelmünk fejlesztésének időszerűségéről
ArvédeImiink fejlesztésének időszerűsége 217 a) Terménykárok. Jó közelítő becslés céljára elfogadhatók a múlt század második felének évtizedeiben ténylegesen megállapított kárértékek. Az adatok egy évtizeden át viszonylag jól kiegyenlített árszínvonalat tükröznek vissza, ezért eléggé szilárd becslési alapnak tekinthetők. A vizsgálatot célszerű egyrészt a belterjesebb gazdálkodású kisalföldi, másrészt a kiilterjesebb színvonalú duna-tiszaközi területekre elvégezni, melyekre vonatkozóan az adatok leginkább részletezettek. Megállapítható, hogy a szántóföldi termények (gabonafélék,hüvelyesek) és a takarmányfélék átlagos egységára közötti kb. 5 : 1 arány (2,14 Ft : 0,45 Ft, régi értékben), ma is érvényes, ha a beadási kötelezettségen felül beszolgáltatott termények átlagos egységárát hasonlítjuk össze. (Például a buza-széna viszonylatában, 80 forint szembeállítva a jobb és gyengébb minőségű széna — ( J 1 0 Ft mázsánkénti árával.) Az annakidején megállapított terménykároknak a mai viszonylatra történő átértékeléséhez célszerű szántóknál a múlt századbeli mázsánként 6,60 régi forintos és a mai 80 Ft-os búzaárból adódó 13,6-os szorzószámot, rét-legelő viszonylatában pedig az akkori 0,45 régi forintos és az átlagos minőségű széna mai, középértékben 15 Ft mázsánkénti ára közötti 33,4-es szorzószámot elfogadni. Ezek alapulvételével a következő árvízi terménykárokat értékeltem át : 1. Az 1850. évi február-március havi dunai árvízi elöntés 15 440 kat. holdat érintett, amelynek megoszlása egyrészt szántók, másrészt rét-legelő és egyebek szerint kereken 50 — 50% volt. 2. Az 1876. évi február-április havi dunai árvíz 409 700 kat. holdat sújtott, amely területnek 42%-a szántó, 58%-a pedig rét-legelő és egyéb művelésű volt. 3. Az 1883. évi januári dunai árvíz 104 340 kat. holdat öntött el, melyből 48%. szántó, 52% pedig rét-legelő és egyéb művelésű volt. 4. Az 1888. évi március-április havi tiszai árvíz 398 800 kat. holdat károsított, melyből r47% volt szántó és 53% rét-legelő stb. A vonatkozó terménykárok adatait a következő táblázat foglalja össze : II. táblázat Év • Művelési ág Elöntött terület kat. hold Terménykár Év • Művelési ág Elöntött terület kat. hold akkori Ft értékben mai Ft értékben Év • Művelési ág Elöntött terület kat. hold összesen kat. holdanként kat. holdanként 1850 szántó 7 720 137 000 17,80 241 egyéb 7 720 27 000 3,50 117 1876 szántó 172 000 1 646 200 9,60 130 egyéb 237 700 330 000 1,40 47 1883 szántó 50 000 252 000 5,05 69 egyéb 54 340 50 900 0,94 Э-1 1888 szántó 187 300 3 840 000 20,50 279 egyéb 211 500 760 000 3,60 120 A belterjesebb művelésű területekre tavaszi kárértékként elfogadható az 1850. évi dunai és az 1888. évi tiszai árvízi károk középértéke. A külterjes művelésűek tavaszi kárértékét jól tükrözi vissza az 1876. évi, nagyobbrészt a Duna —Tisza közére vonatkozó, fenti árvízkár. A téli károkra vonatkozóan jó közelítést adhatnak a már belterjesebb művelésű területeket sújtó 1883. évi árvíz adatai. Külterjes művelésű területeknél téli kárösszeg számbavétele nem indokolt. Nyári árvizekre vonatkozóan közvetlen káradatok nem találhatók. Jó közelítésként elfogadható az a feltevés, hogy az átlagos termés teljesen elpusztult. Eszerint belterjesebb művelésű szántóknál átlagos 9 q/kat. hold búzatermést feltételezve 9 x 80 Ft = 720 Ft, az egyéb míívelésűeknél pedig, átlagosan 12 q/kat. hold jobb minőségű szénaterméssel számolva, 12 x 20 Ft = 240 Ft terméskár vehető fel. A külterjesebben művelt területek terménykárát az említett értékek felével lehet számolni. Ezeknek az adatoknak a kiegészítésekép még megjegyzendő, hogy a Statisztikai Hivatal az 1948/49. évi vetésterületi nyilvántartás terméseredményei alapján 1 km 2 (100 ha = 173,8 kat. hold) szántó évi termelési értékét 150 000 Ft-ban, azaz kat..
