Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - I. Lászlóffy W.-Szesztay K.-Szilágyi J.: A felszíni vízkészletek számbavétele
14 Felszíni vízkészletek számbavétele # 0 közelítő értékét próbálgatással határozhatjuk meg. Ha a vízállásadatokhoz rendre különböző, próbaképpen felvett, H 0 értékeket adunk, és kettős logaritmushálózatban felrakjuk a (Q, H — H 0) pontokat, a pontok enyhén görbe vonalak mentén sorakoznak. Ezek között interpolálva megkapjuk a helyes H 0 közelítő értékét, amellyel a Q = f(H — H 0) összefüggés egyenesnek adódik (8. ábra). A 8. ábrán a Duna nagymarosi szelvényében végzett vízhozammérések adatait raktuk fel log-log hálózatban. Ahhoz, hogy a parabolikus vízhozam görbe képe egyenesnek adódjék, a függőleges tengelyre a vízmérce nullapontjára vonatkoztatott Я,- mérési vízállások helyett a vízemésztés megszűnését jelző H 0 szint fölötti vízszínmagasságokat kell felmérni. Először feltételeztük, hogy ez a szint a H 0 = — 4 m mérceleolvasásnak felel meg, maj d i/ 0 = 0 m értékkel próbálkoztunk. Mivel ezzel a két felvétellel ellenkező értelmű görbéket kaptunk, világos volt, hogy H 0-nak a két határ között kell lennie. Végül is H 0 = — 2 m helyettesítéssel egyeneshez jutottunk. A pontos értéket ezúttal is az (1,4) képlettel számíthatjuk ki, de а (Я 2, Q 2) pont felvétele lényegesen egyszerűbb, mint a 8. ábra. A vízhozammérési pontok felrakása kettős lineáris osztású rendszerben. Az logaritmus-hálózatban. Я„ értékének meghatározása (1,2) egyenlettel kifejezett felpróbálgatással (Duna, Nagymaros) tét ej u gy a nj s Fig. 8. Détermination de H 0 par essais avec les points de jaugeage portés en coordonnées logarithmiques , „ 1 _ , log Q% = g ( l o§ Oi + !°g &) illetőleg x 3 x* - 2 alakot ölt, ami azt jelenti, hogy a logaritmus-hálózatban egyenesként adódó függvényábra két — (H x, Çi) és (H 3,Q 3) — pontjának a vízszintes tengelyen mért távolságát megfelezve, közvetlenül megkapjuk Q 2-1, és ezt az egyenesre felvetítve, a függőleges tengelyen az (1,4) képletbe helyettesítendő // 2-t (9. ábra). A gyakorlatban а Н 0-та kapott értéket deciméterre kikerekítve szokták használni. b) A vízhozamgörbe alakját jellemző exponenciális függvény л hatványkitevője a függvénygörbén tetszőlegesen felvett két pont adataiból számítható: log 6i = log A -f л log (Я х - H 0) log Q t = log A + л log (H 2 - H 0) Kivonással : log Q 2 - log Q, = n [log (H 2 - H 0) - log (11 1 - H 0]
