Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

180 Kisebb közlemények Az első kísérlet a két cölöpépítmény: a hídjárom és a jégtörő távolságára vonatkozott. Az 1. és 2. ábra összehasonlítása azt mutatja, hogy legjobb ezeket egymáshoz olyan közel építeni, amennyire csak lehet. Helytelen tehát az a vélemény, hogy jobb az első cölöpjármot messzebb előre tenni (jégtörőt nagyon messze nem is tehetünk), azért, hogy a mögötte keletkező örvény ne érje már el a védett cölöpjármot. A 2. ábra tanúsága szerint ilyen esetben a jégtörő mögött keletkező hordaléklerakódás miatt fokozódik a kimosás a megvédendő cölöpjárom előtt. A 3. és 4. ábra a jégtörő héjazatának hatását mutatja be a kimosás szempontjából. A 3. ábra olyan jégtörőt ábrázol, amelynek hézagos héjazatán (lásd később) a víz keresztüláramlik. A 4. ábrán látható azonos alakú és méretű, de szádfallal határolt építmény körül az előbbinél jóval mélyebbek a kimosások. 3 — 4. ábra. A szádfallal körülzárt jégtörő előtt sokkal nagyobb a kimosás, mint az áteresztő héjazatú jégtörő előtt Az 5. és 6. ábrán a kimosások ellen gyakran alkalmazott kőliányás okozta mederváltozásokat figyelhetjük meg. Látjuk, hogy a fenékkel színelő (a kezdődő kimosásba süllyesztett) kőhányás körül jóval kisebb à kimosás, mint a fenékből kiemelkedő, a lefolyási szelvényt szűkítő kőhányás körül. A jégtörő javasolt kialakítása, figyelembe véve a kísérleteket és az építési tapasztalatokat, a következő: 1. Alaprajz (lásd 7. ábra). Áramvonalhoz hasonló alak, rövid, zömök heggyelAz orr-rész hajlása 1 : 1, a hátsó részé 1 : 10 — 1 : 12. A jégtörő szélessége csak kevéssel haladja meg a pillérét, nehogy túlzottan elszűkítsük a medret. — Az ékalakú, hosszú, lassan elkeskenyedő hegyű jégtörők nem váltak be: oldalirányú nyomásra nagyon érzékenyek. Csak kis folyókon alkalmazhatók. Igen erős jégjárású folyón alkalmazzuk az előtörőt. Ekkor magát a jégtörőt a 2. ábra útmutatása értelmében kőhányással kell védeni a kimosások ellen. 2. Oldalnézet (8. ábra). Az oromvonal hajlása 1 : 2, lia a vízmélység < 5 m, és a fenékbe könnyű cölöpöket verni. 5 m-nél mélyebb vízben, vagy olyan altalajnál, amibe nem verhetünk mélyen cölöpöt, 1:2,5 — 1:3 hajlást alkalmazunk. A tető 1 : 2 lejtésű. A magasság LNV fölött 1,5 — 3 méter, a helyi adottságoktól (klima, jégárás) függően. Az orrot olyan mélyre kell az építési vízszint alá vezetni, amennyire