Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

Albrecht—Szepessy: Jégtörők 179 a

0 értékének meghatározására a (3) egyenletet differenciálnunk kell a szerint. A differenciálhányadost 0-val egyenlővé téve, a következő összefügést kapjuk: 8«3 К = = /(<*„) (1 +2a

0)

2(l - «о)

4 A gyakorlati számítások megkönnyítésére célszerű а К = /(«„) függvényábrát megszerkeszteni. Ennek segítségével az ismert adatokkal kiszámított К érték alapján meghatározhatjuk a

0-t, a„ ismeretében pedig a (3) képlettel kiszámítható a maximális vízhozam, illetve a h = a

0H összefüggésből a szivárgási görbe kilépésének alsó határa. Ha a > a

0, a q < q

0 vízhozam természetesen a (3) képletből közvetlenül számítható. Karádi Gábor A JÉGTÖRŐK KIALAKÍTÁSA ETO. 627.73:624.16 A háború után ideiglenesen helyreállított hidak közül sok nyugodott cölöpjármokon. A jármok védelmére készült "jégtörőkkel szerzett tapasztalatokról közreadott beszámoló

1 igen figyelemreméltó nemcsak azért, mert kevés az idevágó közlemény, hanem azért is, mert a cikkben ismertetett kimosásra vonatkozó vizsgálatok eredményei mindennemű folyami cölöpépítmény szempontjából tanulságosak. A jégtörővel védett cölöpjármot kétféle veszély fenyegeti: a jég nyomása és az árvíz okozta kimosások. E két veszély, különösen tavasszal, gyakran egyidejűleg jelentkezik. Mindkettő ellen a jégtörőnek kell megvédenie a cölöpjármot. Mivel a tönkremenetel közvetlen oka többnyire a kiüregelés, érdemes Ludin professzor 1943. évi idevágó kísérleteivel részletesebben foglalkozni. 1 — 2. ábra. Közvetlenül a hídjárom előtt álló jégtörő feltöltődést idéz elő a járomnál: kimosás ellen is védelmet nyújt. — A messze a liídjárom elé tett jégtörő mögött keletkező feltöltődés fokozza a járomnál a kimosást. 1 Albrecht, R. : Zur Herstellung von Eisbrechern. Die Bautechnik, 29. évf. 4. szám, Berlin 1952.-95-97. old., 13 ábrával. 13*