Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

1 70 Kisebb közlemények tulajdonságainak optimális kihasználására, valamint kártételeik elhárítására, államunk gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális és védelmi szükségleteinek megfelelően". Ennek a vízgazdálkodási tervnek a kidolgozására felállították a Központi Vízgazdálkodási Irodát (Üstfedni Vodohospodúfskou Kanceláf) prágai, brünni és pozsonyi munkacsoportokkal. Magát a tervet a következőképpen készítették el. Kiindultak abból, hogy mint minden terv, a vízgazdálkodási terv is akkor lesz megvalósítható, ha a jelenlegi helyzeten alapszik, ha tekintetbe veszi az adott körülményeket. Ezért mindenekelőtt módszeres munkával feltárták az ország vízgazdálkodási viszonyait, ezek ismeretében pedig elkészítették a további fejlesztés tervét. A vízgazdálkodási terv elkészítése céljából az országot — lehetőleg a vízgazdálkodási egységeknek megfelelően — négy csoportba összefogott alapegységekre osztották fel. Mindenegyes alapegységre külön készítették el a vízgazdálkodási tervet, és ezeknek összessége" az Állami Vízgazdálkodási Terv. A terv elkészítésénél alkalmazott fentemlített négyes csoportbeosztás a következő : 1. Az Elba vízgyűjtőterülete 13 alapegységgel. 2. A Morva vízgyűjtőterülete 7 alapegységgel. 3. Az Odera vízrendszerét 4 alapegységre osztották, továbbá 4. Szlovákia, ahol a következő 11 alapegységet vették fel : Duna, a Morva alsó folyása (ez nem tartozik a 2. csoportba), Felső-Vág, Alsó-Vág, Nyitra, Garam, Ipoly, Sajó, Hernád, Bodrog és a Visztula vízgyűjtőjéhez tartozó terület. Maga a vízgazdálkodási terv három részből áll. Az első rész vázolja azokat a területeket, amelyekre a vízgazdálkodási terv kiterjed, a második a tanulmányokat és javaslatokat tartalmazza, a harmadik pedig a vízgazdálkodás pillanatnyi helyzetét, a további fejlesztés tervét és a vízkészletet tárja fel. Mindhárom rész szöveges és ennek mellékletét alkotó grafikus részből áll. A fentemlített cikkek magának a vízgazdálkodási tervnek a részletes tartalmát nem közlik, csupán felsorolják az egyes részek fejezeteit. De ez is elegendő ahhoz, hogy képet kapjunk a csehszlovák vízgazdálkodási terv hatalmas arányairól. I. rész. Általános leírás. a) A jogi, földrajzi és gazdasági viszonyok leírása, a vízgazdálkodási alapegység helyszínrajzával. b) A földtani viszonyok ismertetése, geológiai térképpel. c) Hidrogeológiai térkép. d) Talajtani viszonyok, a talajfajták térképével. e) A mezőgazdasági művelési viszonyok, térképpel. f) Az erdőtakaró leírása, térképmelléklettel. g) Az éghajlati viszonyok ismertetése, a csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, továbbá a széljárás térképével. h) Hidrológiai jellemzés a hidrológiai adatok táblázatos kimutatásával, a víziépítmények felsorolásával, az árhullámok levonulását feltüntető ábrákkal, a vízfolyások hosszelvényével, a rendelkezésre álló észlelési anyag áttekintésével, a vízhozamtartóssági görbékkel stb. II. rész. Tervek és tanulmányok. A) 1. A mezőgazdasági vízgazdálkodási munkálatok jelenlegi helyzete és a további fejlesztés terve. 2. Az erdőgondozás és erdősítés terve, különös tekintettel a vízgazdálkodásra. 3. Az erózió elleni védekezés terve (térképekkel). 4. A halgazdaságok fejlesztésének és a vízfolyások benépesítésének terve és jelenlegi helyzete. Б) 1. Az ivóvízellátás helyzete és az idevonatkozó tervek. 2. Az ipari vízellátás helyzete és fejlesztése. 3. Fürdők (természetes, mesterséges) vízellátása, ásványvizek, gyógyvizek stb. C) 1. Csatornázás és szennyvíztisztítás. 2. A vízfolyások szennyezettségi állapota. D) A vízerőhasznosítás helyzete és fejlesztési terve, a műszakilag hasznosítható energia kimutatásával. E) A hajózás helyzete a meglévő és tervezett hajóutak feltüntetésével, a jellemző adatokkal, különös tekintettel a vízszükségletre.