Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - VI. Kisebb közlemények

Ivicsics: A vízügyek Csehszlovákiában 169 F) 1. A folyószabályozás kérdésének állása a már elvégzett és a továbbiakban szükséges folyószabályozási munkálatok feltüntetésével, valamennyi jellemző adattal. (Pl.: a műtárgyak száma, a vízfolyás hidrológiai jellemzői a szabályozás előtt és után stb.) 2. A meglévő és tervezett völgyzárógátak tervei. III. rész. Vízkészlet. Az Állami Vízgazdálkodási Tervnek ez a része a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetének leírása mellett vázolja a vízgazdálkodás elérendő célként kitűzött optimális állapotát, és a szemléletes ábrázoláshoz szükséges grafikonokkal, tervekkel, térképekkel tájékoztat a vízkészletről. A felsorolt mellékleten kívül a vízgazdálkodási terv több kiegészítő mellékletet, alternatív tervet, nagyobb méretarányú térképeket, kimutatásokat stb. is tartalmaz. A víziügyek egységes irányításának megvalósítása céljából az 1952 július 16-i építőipari miniszteri rendelet alapján megszervezték a Vízgazdálkodási Fejlesztési Központot (Vodohospodúfské Rozvojové Stfedisko). Ennek feladatai közé tartozik az Állami Vízgazdálkodási Terv továbbfejlesztése, a vízerőhasznosítás, folyószabályozás, ivó-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, csatornázás, belvízrendezés egyes kérdéseivel kapcsolatos tanulmányok kidolgozása, a vízszükségleti szabványok megállapítása stb. Az Állami Vízgazdálkodási Terv természetesen nem merev szabályoknak és előírásoknak a gyűjteménye, amely később esetleg a fejlődés akadályozójává válhatna, hanem a haladás ütemének megfelelően maga is állandóan változik. Ivicsics Lajos A VÍZERÖHASZNOSÍTÁS HELYZETE CSEHSZLOVÁKIÁBAN! ETO. 620.92(437) Csehszlovákia gyors ütemben fejlődő nehézipara hatalmas követelményeket támaszt az energiatermeléssel szemben, ami a hőerőművek fejlesztése mellett a vízerőhasznosítás fokozását is jelenti. A vízerőhasznosítás szempontjából Csehszlovákia helyzete nem túlságosan kedvező. Folyóinak vízjárása meglehetősen szélsőséges : az időben és térben nagyon egyenlőtlen csapadékeloszlás erősen érezteti hatását. A folyók vízhozamának ingadozása a legkisebb és legnagyobb hozam viszonyával jellemezhető. Ez a viszonyszám legkedvezőbb az Elbán: 1/131, a legkedvezőtlenebb az Oise folyó esetében : 1/2200. (A Duna pozsonyi szelvényében 1/17, a Volga kujbisevi szelvényében 1/68, és a Bódeni tó természetes tárolójának a vízjárást kiegyenlítő hatása folytán a Rajnán Bázelnél 1/8.) Az ingadozó vízjárású folyókon a vízerőtelepek gazdaságosságának fokozására nagy tározóterű völgyzárógátakat, duzzasztóműveket kell építeni. A hasznosítható energia mennyiségére vonatkozóan országos viszonylatban csak a vízgazdálkodási terv elkészültekor, 1953-ban fognak teljesértékű adatokkal rendelkezni. Az 1936-ban végzett becslések szerint Csehország, Morvaország, Szilézia és Szlovákia folyóin a hasznosítható teljesítmény 1037 MW, amiből ténylegesen 218 MW-t hasznosítottak. A legutóbbi becslések szerint az egész ország elméletileg hasznosítható vízienergiakészlete legfeljebb 10 milliárd k\Vó, nem számítva ebbe a Duna vízienergiakészletét, amelyet 2,5 milliárd kWó-ra becsülnek. (Magyarország elméleti vízerőkészlete 7,3 milliárd kWó.) A Csehszlovák köztársaság megalapítása előtt épült vízerőművek nagyrésze még közvetlen mechanikai energiaátadásra volt berendezve (malmok, fűrésztelepek stb.) vagy csak aránylag kicsiny, az erőmű közelében fekvő települések áramellátását szolgálta. A vízgazdálkodási alapok létesítéséről gondoskodó 1931. évi törvények hatalmas lendületet adtak a vízerőhasznosítás fejlődésének, úgy, hogy 1950-ben Csehszlovákia már összesen 98 kétszáz kW-nál nagyobb egységű erőművel rendelkezett, összesen mintegy 850 millió kWó évi energiatermeléssel. Jelenleg az országban összesen 20 vízerőmű épül 1378 millió kWó évi energiatermeléssel. A tervek szerint 1955 végére a hasznosítható vízienergia 20%-át fogják hasznosítani. 1 J. Jirouáek : Podmínky, stav a vyvoj vyuzití vodni energie v CSR. Vodni hospodáfstvi. 1952. évi 7-8. szám, 94. old.