Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - V. Karkus Pál: Néhány vízfolyásunk különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamai

Különböző valószínűségű árvízhozamok 159 mekkorára vehetjük a mértékadó árvízi hozamot, ill. árvízi biztonság szempontjából mi a mértékadó árvízszint. Ilyen jellegű számítások nálunk is készültek, egyelőre azonban csak egy-két jelentősebb vízfolyás néhány szelvényére. Tervező és kivitelező mérnökök részéről különböző helyeken többször elhangzott az a kívánság, hogy az eddig már kiszámított és meghatározott árvízi adatok valamennyi érdekelt számára hozzáférhetőek legyenek. Ez az óhaj késztetett arra, hogy ezeket az adatokat összegyűjtsem és közvetlenül felhasználható alakban közöljem.

3 A számítási eljárást ismertnek tételezem fel. Az egyes műtárgyaknál mértékadónak vehető árvíz nagysága az építmény jelentőségétől függ. Szokolovszkij professzor szerint a hídnyílások méretezésénél a műtárgy élettartamának kétszeres ideje alatt várható legnagyobb árvíz a mértékadó, egyébként pedig az építmény gazdasági jelentősége dönt. Provizóriumoknál az 5 — 10 éves, alacsonyabbrendű közlekedési utak végleges jellegű építményeinél általában a 25—50 éves, a magasabbrendűeknél a 100—300 éves, völgyzárógátak túlfolyójának méretezésénél, vasúti és elsőrendű műúttöltések koronamagasságának megállapításánál, továbbá városok árvédelmi töltéseinek méretezésénél az 500 — 1000 éves, kivételesen a 10 000 éves árvíz a mértékadó. a) A Dunára vonatkozó árvízi számítások A Duna budapesti szelvényében különböző valószínűséggel várható árvizek adatait Lászlóffy 1) alatt idézett tanulmányában közölte. Megismétlésüktől ezért eltekintünk. 1. ábra. Árvízi vízhozamok (vízállások) előfordulási valószínűsége a Duna nagymarosi szelvényében (F = 183 262 km

2), az 1876-1950. évi adatok alapján." a) Esőzés okozta nagyvizek C

v = 0,23, C

s = 0,92 b) Hóolvadás okozta nagy vizek C„ = 0,25, C

s = 1,02 A nagymarosi szelvényre vonatkozó számítás eredményeit az 1. ábrán tüntettük fel. A nagymarosi szelvényre készült számításnál a hóolvadásos nagyvizek adatait különválasztották a csapadék okozta nagyvizek adataitól. A számítások az 1876—1950. 3 A felhasznált adatok nagyrészének átengedéséért Juhász József, Pásztor Géza és Szeszlay Károly kartársaimat illeti köszönet.