Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - V. Karkus Pál: Néhány vízfolyásunk különböző előfordulási valószínűségű árvízi hozamai

NÉHÁNY VÍZFOLYÁSUNK KÜLÖNBÖZŐ VALÓSZÍNŰSÉGŰ ÁRVÍZI HOZAMAI írta : KARKUS PÁL ETO. 551.482.211(439) Vízi műtárgyak tervezésénél gondot okoz a mértékadó árvízi vízhozam, vízállás megállapítása. Technikai okokból kevés az árvízi mérés, a vízhozamgörbéket rendszerint extrapolálni kell, hogy az észlelt legmagasabb vízállással lefolyt víz- • hozamot meghatározhassuk. Semmiféle biztosítékunk nincs azonban afelől, hogy a jövőben, a hidrológiai körülmények különösen kedvezőtlen alakulása esetén ennél a vízhozamnál nagyobb nem fordulhat elő. Számos példa bizonyítja, hogy félévszázados, vagy még hosszabb időszakra terjedő vízállásidősorok ismerete sem mentett meg milliós értékeket árvízkatasztrófáktól. Duzzasztóművek tervezésénél az eddigi gyakorlat az volt, hogy a legnagyobb észlelt árvízi hozamot — amelyet legtöbbször csak extrapolálással lehetett meghatározni — bizonyos gyakorlati érzéken alapuló tényezővel (pl. 1,3-del) megszorozták, és a kapott vízhozamértéket fogadták el a műtárgy méretezésére mértékadóul. Az így felvett vízhozam lefolyása esetén a műtárgynak még károsodás nélkül kell működnie. A mértékadó vízhozam ilyen módon való megállapítása nélkülözi a tudományos alapot és a műtárgy épségben maradásának valószínűségére vonatkozóan semmit sem mond. A hidrológiai kutatás terén nagy változást jelentett a valószínűségszámítás bevezetése, melynek módszerei segítségével ki lehet számítani, hogy valamely vízfolyás adott szelvényében egy bizonyos árvízi vízhozam előfordulása átlag hány évenként valószínű. Ilyen alapon szokás beszélni átlag 10, 50, 100, 200, ..., 1000, ..., 10 000 évenként egyszer valószínű árvízi vízhozamról. A Szovjetunió GOSzT 3999—48 számú szabványa kötelezően előírja a valószínűségszámítás módszereinek alkalmazását a mértékadó árvízi hozam meghatározására.

1 A GOSzT 3315—46

2 számú szabvány pedig népgazdasági fontosságuk szerint rangsorolja a vízilétesítményeket, és előírja többek között azt is, hogy az egyes esetekben milyen előfordulási valószínűségű árvizet kell mértékadónak tekinteni. Ilyen módon „vis maior" esetén a tervező, valamint a kivitelező felelőssége is egyértelműen tisztázható. Hasonló jellegű hazai előírás készítése kívánatos lenne. A valószínűségszámítás módszereinek alkalmazása nálunk még nem kötelező, mégis célszerű tudnunk, hogy nagy vízi vagy vízmenti építkezéseink tervezésénél 1 Lásd: Lászlóffy : A hídnyílások és vízépítési műtárgyak hidrotechnikai méretezéséről. Mély építéstudományi Szemle, 1951. évi 6. és 7. szám. 2 Lásd: Lászlóffy: A vízilétesítmények népgazdasági érték szerinti osztályozása a Szovjetunióban. Vízügyi Közlemények, 1951. évi I. kötet, 138. oldal.