Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - IV. Szesztay Károly: Statisztikai módszerek a mérnöki hidrológiában. (Áttekintés a statisztikai módszerek alkalmazásáról)

Statisztika a hidrológiában 121 2. Vízgazdálkodási (tározási) számítások Ahhoz, hogy valamely adott vízgazdálkodási cél eléréséhez a szükséges tározási térfogatot meghatározhassuk, a szóbanforgó vízfolyásról több évtizedre kiterjedő észlelési adatsort kell megvizsgálnunk a készlet és a fogyasztási igény időbeli ingadozása és összehangolása tekintetében. A statisztikai eljárás lehetővé teszi, hogy a vízjárás három jellemző paramétere alapján (a kézikönyvekben található segédtáblázatok felhasználásával) gyorsan és egyszerűen oldhassunk meg a vízgazdálkodás (különösen a sokéves tározás) körébe vágó feladatokat. A statisztikai módszerek segítségével számszerűen tudjuk jellemezni a tározás üzemének megbízhatóságát (a medence kiürülésének, vagyis a vízhiány fellépésének előfordulási valószínűségét) is. A Szovjetunióban alkalmazott statisztikai eljárások két alapvető módszerének (Krickij és Menkel eljárásainak) elmélete és alkalmazási feltételei magyar nyelven is hozzáférhetőek [7]. 3. Hordalékmozgással kapcsolatos vizsgálatok Kialakulóban vannak a statisztikai módszerek a vízfolyások hordalékszállításának vizsgálata terén is. A lefolyási adatok feldolgozásához hasonlóan megállapíthatók a hordalékszállítást jellemző statisztikai paraméterek, amelyeket felhasználhatunk a várható hordalékszállítást és annak időszaki ingadozását érintő feladatok megoldásánál. Lopatin G. V. vizsgálatokat végzett a vízszállítás és a hordalékszállítás paramétereinek korrelativ összefüggésére vonatkozóan a Föld 9 nagyobb vízfolyásának adatai alapján [1., 141. oldal]. Az ilyen vizsgálatok támpontul szolgálhatnak a hordalékszállítás közelítő értékének meghatározására az észlelési adatok részleges vagy teljes hiánya esetében is. * * * A fentiekben utaltunk a statisztikai módszerek alkalmazásának főbb lehetőségeire. Rá kell még mutatnunk arra, hogy a statisztikai (valószínűségszámítási) módszerek bevezetésének elvi jelentősége is van: új fogalmakat ad a hidrológiának és kifejező eszközül szolgál az összehasonlító, komplex hidrológiai vizsgálatokhoz. II. STATISZTIKAI MÓDSZEREK A VÍZJÁRÁS JELLEMZÉSÉREN Valamely vízfolyás vízjárását (vízállásának és vízhozamának időbeli változását) észlelési adatsorral — a naponkénti vízállások és vízhozamok feljegyzésével — tudjuk rögzíteni. Ahhoz, hogy az észlelési adatsor magában foglalja a vízjárás jellegzetességeit, megfelelően hosszú idő (legalább 25—30 év) naponkénti adataira van szükség. Nyilvánvaló, hogy az ilyen nagytömegű adathalmaz gyakorlati felhasználásánál egyszerűsítő eljárásokra van szükség, amelyek kivonatolják a vízjárás.gyakorlati szempontból lényeges tulajdonságait, áttekinthetővé és más vízfolyások adataival összehasonlíthatóvá teszik az észlelési adatsor jellegzetességeit. A hosszú adatsorok jellemzésének legegyszerűbb és legáltalánosabb módja a jellemző értékek (átlagértékek és szélsőértékek) kiválasztásának módszere. Ilyen módon jellemezhetjük és összehasonlíthatjuk a folyók vízjárását a nálunk rendszeresített hét jellemző vízállásérték (LKV, KV, KKV, KÖV, KNV, NV és LNV) meghatározása által.