Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - III. Kovács György: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben, a vízlépcső megépülte után
116 Kovács György Végül a harmadik csoportba tartozik az a kevés számú pont, amely a Bodrog olyan árhullámainak levonulását jelzi, amelyekkel egyidejűleg a Tiszán nem volt komolyabb vízhozamnövekedés. Vizsgálatainknál tulajdonképpen csupán ezek az adatok használhatók fel. A 8. ábrából megállapítható, hogy az utolsó csoportba tartozó pontok a tiszai görbék közül a dombrádihoz illeszkednek. Ezért a sárospataki mércével egyidejűleg a dombrádi mércét célszerű észlelni. A 8. ábráról leolvashatjuk azt is, hogy az árhullámok levonulási ideje a fenti két szelvénytől Tiszalökig — természetes állapotban — 20 és 40 óra között változik. A levonulási idő a duzzasztás következtében természetesen meg fog változni. A változás mértékét kísérleti mérésekkel kell majd meghatározni. A 4. fejezetben foglaltak alapján felső mérési szelvényként a Bodrogon Sárospatakot, a Tiszán Dombrádot választhatjuk. 9. ábra. Háromváltozós vízhozam-nomogramm a sárospataki szelvényre Abb. 9. Abjlussnomogramm mit drei Veränderlichen für das Profil Sárospatak A levonulási időt a duzzasztó megépülte után méréssel kell majd megállapítani. A vízhozam szabatos meghatározásához a vízálláson kívül második változóként a két felső szelvényben a relatív esés helyett az egyidejű tokaji vízállást választjuk, amely az abszolút esést jellemzi. A tokaji vízállás paraméterében felrakott sárospataki vízállás-vízhozam összefüggéseket a 9. ábra tartalmazza. A görbéket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet törzskönyvében lévő lapról vettük át. A görbék jellege nem felel meg az elméleti úton levezetett visszaduzzasztott vízhozamgörbék jellegének, mivel azonban a szerkesztésükhöz felhasznált adatok nem álltak rendelkezésünkre, helyességüket megvizsgálni nem tudtuk. Ez az eltérés azonban felhívja figyelmünket arra, hogy a görbéket újabb mérésekkel ellenőrizni kell. A dombrádi vízmércére vonatkozóan ilyen görbéket, kellő számú mérési adat hiányában, nem tudunk szerkeszteni. Éppen ezért ebben a szelvényben további vízhozammérésekre lenne szükség. A vízhozammeghalározás módja tehát — amely a teljesítménymeghatározáson kívül a gátkezelési utasításoknak is alapja — röviden összefoglalva a következő:
