Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - III. Kovács György: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben, a vízlépcső megépülte után

Napi vízhozamok meghatározása 115 kezésünkre, a vizsgálatot ennek alapján indítottuk el. A felrakott pontok közé behúztuk a kiegyenlítő görbéket és ezeket az ugyancsak a 7. ábrán feltüntetett mércekapcsolati vonal segítségével tokaji vízállásra vonatkoztattuk. A záhonyi, dombrádi, 8. ábra. Az árhullámok levonulási ideje a tokaji szelvényre vonatkoztatva Abb. 8. Abtaufzeit der Flutwellen mit Bezug auf das Profil Tokaj tiszaberceli és tiszadobi mércékhez rendelt levonulási időt is a tokaji mércére vonatkoztatva számítottuk át. A tiszadobi és tokaji görbék közé beiktattuk — adat hiányában a távolságok arányában — a tiszalöki erőmű szelvényének megfelelő görbét is (8. ábra). A következő feladat a Sárospatak—Tokaj közötti levonulási idő meghatározása. Az előbbieknél is kevesebb és pontatlanabb adatokon kívül nehézséget jelent a Tiszának a Bodrogba való visszahatása. A vízmérce-észlelői íveken például olyan feljegyzéseket is találunk, amelyek szerint a Bodrog a torkolatnál visszafelé folyik. A fentiekhez képest az összetartozó sárospataki és tokaji adatokból háromféle pontot raktunk fel. Egyik pontfajta az árhullámoknak azt a csoportját jellemzi, amikor a Bodrog vízhozamának emelkedése nélkül jelentkezett a tiszai árhullám, és így előbb jeleztek tetőzést a tokaji, s csak azután a sárospataki mércén. A másik csoportnál a tiszai és bodrogi árhullám összetalálkozott, ami azt eredményezte, hogy gyakorlatilag egyidőben tetőzött a sárospataki és a tokaji vízállás. 8*