Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)

1. szám - III. Kovács György: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben, a vízlépcső megépülte után

114 Kovács György 4. A sárospataki vízmérce szelvényének árhullámlevonulási szempontból megíelelő tiszai keresztszelvény megállapítása Az árhullámok levonulási idejének szabatos és pontos vizsgálatára a rendelkezésünkre álló adatok nem elégségesek. A különböző magasságban tetőző és völgyelő hullámok levonulásának pontos idejét sem a Tiszán, sem a Bodrogon nem ismerjük. A rendelkezésünkre álló kevés mérésből elsősorban a tiszai árhullámok levonulási idejét vizsgáltuk. Kiinduló adatként a vásárosnaményi, záhonyi, dombrádi, 7. ábra. Árhullámok levonulási ideje Vásárosnaményről Abb. 7. Ablaufzeil der Flutwellen von Vásárosnamény tiszaberceli, tokaji és tiszadobi mércékről az 1940—44. évi kéziratos vízállásfeljegyzésekben található időpontokat használtuk fel. Először a vásárosnaményi vízmércétől a vizsgált szelvényekig szükséges levonulási időt raktuk fel a vásárosnaményi vízállás függvényében (7. ábra). Célszerűbbnek látszanék ugyan a levonulási időket a tokaji vízállás függvényében megadni, ennek azonban két akadálya van. Egyrészt a tokaji adatokban a Bodrog árhullámainak hatása is érvényesül, ami az amúgyis szóródó pontokat még jobban megzavarta volna. Másrészt a tokaji mércére vonatkozóan aránylag kevés az időadatunk. Ennélfogva előfordul, hogy mig más mércék között a levonulási idő számítható, ugyanez a számítás a tokaji mércére vonatkozólag nem végezhető el. Mivel a legtöbb és aránylag legmegbízhatóbb adat Vásárosnaményból áll rendel-