Vízügyi Közlemények, 1953 (35. évfolyam)
1. szám - III. Kovács György: A napi vízhozamok meghatározása a tiszalöki szelvényben, a vízlépcső megépülte után
Napi vízhozamok meghatározása 103 vagyis n (+) = m m a - m k 1/ 1 " • m k M+öjj-' П <> = ^^^ = 1/^r - 1 (18) m m k \ 1 + ©<-> . v ' A szelvény kis-, ill. középvizi részére kapott kétféle л értéknek megfelelően az eltérés számszerű értékei a következők : A kisvízi mederben (n = 3) ff l«' = + 47,0% és a«' = - 16,5% (17a) és a középvízi mederben (л = 4) ©<+)" = 34,0% és ©<->" = - 13,0% (18a) A fentiekben számított szélsőséges értékek jó közelítésként elfogadhatók a tiszalök—rázompusztai szelvényre is a duzzasztó beépítése előtti természetes állapotban. A duzzasztó beépítése után elképzelhető, hogy hirtelen nyitáskor vagy záráskor lesznek rövid ideig tartó és a duzzasztó alatt rövidesen elsimuló hullámlevonulások, amelyek az említett szélsőséges adatokat meghaladják. Ezek azonban nem adnak mérési hibát, ha az észlelések előtt meghatározott ideig nem engedjük meg a duzzasztó kezelését. A természetes árhullámok a nagyobb tározódás és a gát fokozatos kezelése következtében az alsó vízben ellapulnak, tehát a Tokajban mért szélsőséges értékeket a duzzasztó alatti szelvényre vonatkozóan mint várható maximumot és minimumot fogadhatjuk el. Összefoglalva az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy az a hiba, amelyet akkor követnénk el, ha a teljesítmény értékét csupán az alsó vízállás alapján állapítanók meg, a vízhozamérték meghatározásában és így a teljesítmény értékében is, szélső esetben elérheti a +32,0 és —44,0%-ot, tehát általában -+40%-ra becsülhető. Ebben a hibában nincs benne a vízállásleolvasás pontatlanságából és a vízhozamgörbe szerkesztéséből eredő hiba hatása, sem a tározódás következtében előálló hibáé, amely az alsó vízben történő mérés esetén még tovább rontja a meghatározás pontosságát, és amelyről még a továbbiakban részletesen szólunk. Az igen nagynak mondható bizonytalanság a mérésekben előforduló hiba mértékére csökkenthető, ha az alsó vízben a vízálláson kívül a vízszintesést is mérjük, illetve regisztráljuk. Kisesésű természetes vízfolyásainkon ez ma még megoldatlan kérdés, de éppen a duzzasztóművek beépítése sürgeti a feladat végrehajtását. A vízállás és esés ismeretében a mindenkori vízhozam a mérési pontosságnak megfelelő hibával határozható meg, ha a mérési szelvényre háromváltozós vízhozamnomogrammot szerkesztünk. Ma még igen kevés adat áll rendelkezésünkre, hogy pontos nomogrammot készíthessünk. Csökkenti a meglévő adatokból számított nomogramm megbízhatóságát az is, hogy a duzzasztó megépítése után a műtárgy alatti szakaszon jelentős mederváltozás várható. Közelítő értékek becslése céljából azonban mégis összeállítottunk egy ilyen nomogrammot, amelynek szerkesztését és adatait a következőkben ismertetjük. Szükséges azonban, hogy a mű megépítése után végzendő mérések alapján a görbesereg újra elkészüljön, és az első időkben várható rohamos medermélyülésre való tekintettel évente legalább egyszer, új felvételek alapján ellenőrizzük, illetve helyesbítsük.
