Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - III. Márkus Gyula: Kör- és körgyűrű alakú lemezek számítása a nyomatékosztály-módszerével

54 Márkus Gt/iila lemezekre megállapítandó képletek magukban foglalják azt a különleges esetet is, amikor a lemezszélek kezdőponttól mért távolságának az aránya /3=0 illetve ß = ». A számszerű értékek meghatározásánál mégis könnyebben jutunk célhoz, ha elkerüljük a bonyolult limes-számításokat és az igénybevételek képleteit olyan köralakú lemezből vezetjük le, amelyet középen koncentrált erő terhel (7. ábra), s ez a koncentrált erő éppen akkora, csak ellentétes értelmű elmozdulást idéz elő a középpontban, mint az előbb tárgyalt végigmenő, egyenletesen megoszló p terhelés, vagy M

0 támaszponti nyomaték, tehát végeredményben a középpont helyzete nem változik. A 7. ábra szerinti terhelésnél a középpont lehajlása (p = 0). _ 3 + ,Q W

p - \ШГ(\ +м) ' 1 J a 6. ábra szerinti terhelésnél pedig pa

4 5 +ju „ w> = mr ttj ,[2

] Mivel az alátámasztás miatt a lehajlás középen 0, amiből u, - w 4и, - Ш1 + Û 4- M 5 +1 n * j- щ + w, - 16лЛГ

(1

+/и

) + 64 V T

TJ = 0 7. ábra — Abb. 7. 8. ábra — Abb. 8. Belastungsfall III. Л> e

r" nem más, mint a középen ható reakció-erő (8. ábra), és a negatív előjel azt jelenti, hogy az erő felfelé mutat. Tehát fi behelyettesítése után P

p = B

x 11

1 = — 1,2814 pa

2 . A B

2

U

I reakció-erőt abból a feltevésből határozhatjuk meg, hogy a terhelésből keletkező eredő erő és a reakció-erő összege 0: а

2лр + BJ

n + 2

алВ

2

ш = 0 , amiből В,

11

1 és /и behelyettesítése után B

2

u

l = — 0,2961 pa . írjuk fel a 8. ábra szerinti terhelésnél az M

r és M

t nyomatékok alapképleteit. A »törzstartót« véve alapul, a nyomaték-érték két részből tevődik össze. Nyomaték