Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - III. Márkus Gyula: Kör- és körgyűrű alakú lemezek számítása a nyomatékosztály-módszerével

Köralakú lemezek - számítása 51 A levezetésből látható, hogy a végképletek meghatározása még ilyen egyszerű alátámasztási esetben is igen hosszadalmas, az integrálási állandók egyenleteinek a megoldása nehézkes. Éppen ezért bonyolultabb alátámasztásoknál a nyomatékosztás módszeréhez szükséges képleteket nem a Lagrange-féle differenciálegyenletből vezetjük le, hanem az irodalomból ismeretes kész képleteket fejlesztjük tovább és alakítjuk úgy át, hogy a további számításra egyszerűen alkalmazhatók legyenek. 2. Többszörösen alátámasztott köralakú lemez Vizsgáljunk egy köralakban többszörösen alátámasztott lemezt (2. ábra), amelyre tetszőleges kör szimmetrikus terhelés hat. Rögtön láthatjuk, hogy a lemez a többtámaszú tartók analógiájára kör-, illetve körgyűrűalakú elemekre (törzstartó) bontható, és a lemez folytonosságából származó kényszerek támaszponti nyomatékkal helyettesíthetők. A 2ja ábra felbontását a 3. ábra mutatja. A 2/a és 2Jb ábrából látható, hogy az elemrészek kétféle alakban fordulnak elő : a) konzolos körgyűrűalakú lemez és ennek különleges esete; az egyszerű köralakú lemez, b) körgyűrűalakú lemez és különleges esete; a középen alátámasztott köralakú lemez. Továbbiakban egyszerűség kedvéért olyan lemezekkel foglalkozunk, amelyek a nyíláson belül állandó keresztmetszetűek, és nem süllyedő alátámasztásúak. A terhelés a nyíláson belül teljesen végig egyenletesen megoszló, vagy az elem szélére ható nyomaték, és mindkét esetben körszimmetrikus. A következő fejezetekben az egyes elemrészeket tárgyaljuk. 3. Az egyszerű köralakú lemez Az egyszerű köralakú lemez olyan konzolos körgyűrűalakú lemeznek tekinthető (11., 12., 13. ábra), amelynél a konzolvég benyúlik a középpontig. Ennek folytán b = 0, tehát ß = 0. Ebből következik, hogy a konzolos körgyűrűalakú lemezre levezetendő képletek, mint különleges esetet, a köralakú lemezt i*magukban foglalják. Ennek ellenére a köralakú lemezzel külön foglalkozunk. Egyrészt sokkal szemléltetőbbek az ábrák és a levezetések is, ha a legegyszerűbb esetből indulunk ki, másrészt itt ismerkedünk meg az alapfogalmakkal és azután térünk át bonyolultabb alátámasztási esetekre. 4* I