Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

Várhalmi: Vízgazdálkodás a NDK-ban 285 Az NDK elektromos energiáját nagyobbrészt a gazdag barnaszéntelepekre alapozott hőerőművek szolgáltatják. Jelenleg az évi barnaszéntermelés 100 millió tonna fölött van és 1955-re ennek kétszerese lesz. A vízienergia kisebb jelentőségű. Az országnak még mintegy évi 2,5 milliárd kWó hasznosítható vízienergiakészletét csak fokozatosan szándékoznak kiépíteni. Jelentősebb munkák a háború alatt megrongált Drezda melletti Niederwartha szivattyús tároló, valamint a saalfeldi Hohenwarthe völgyzárógát újjáépítése. Szervezési feladatok. A vízgazdálkodás régi szervezete nem felel meg minden tekintetben a követelményeknek. Az újjászervezésnél az Állami Tervbizottság keretében felállított Vízgazdálkodási Tervcsoport útján legfelsőbb fokon megvalósult a központi tervezés. Ezt tovább kell vinni regionális viszonylatban: ki kell építeni az egységes vízgazdálkodás szerveit, továbbá következetesen szét kell választani a tervezési és kivitelezési munkát. Műszaki fejlesztési feladatok. Ezen a téren jelentős feladat az építésre és fenntartásra vonatkozó műszaki utasítások továbbfejlesztése, különös tekintettel a falazott völgyzárógátak és földgátak építésére, valamint az árvízvédelmi, belvízrendezési, talajvízfeltárási és egyéb munkák részere egységes irányelvek kidolgozása. Üjonnan létesülő vízellátási, csatornázási és szennyvíztisztítási munkáknál nagy mértékben kívánják alkalmazni a típusterveket. A terv nagy súlyt vet a munkák gépesítésére.is. így csőfektetési, talajcsövezési munkáknál árokkotrógépek alkalmazásával jelentős megtakarítást érnek el. A meglévő gépi felszerelést —az egyes vízépítési munkák sajátos követelményeinek megfelelően — új, speciális felszereléssel egészítik ki. Ezen a téren nagy feladat vár az újítómozgalomra. A gépi felszerelés tökéletes kihasználását a kivitelező vállalatok fokozott szakosítása biztosítja. A tervfeladatok nagyobb része a vízellátás körébe vág, ezért az építőanyagok között fontos szerepet játszanak a különböző fajtájú csövek. A csövek minőségének megjavítására, valamint anyagtakarékosság céljából, tovább fejlesztik a csőgyártástechnikát. Az acél és öntöttvastakarékosság érdekében, ahol csak lehetséges, kiterjedten alkalmazzák a perdített betonból (Schleuderbeton) készült csővezetékeket. További célok a nagynyomású vezetékek részére megfelelő műanyag, és jóminőségű rozsda ellen védő szigetelőanyag kikísérletezése. Feladata még a tudományos kutatásnak az egységes vízépítési cement kikísérletezése a hidraulikus kötőanyagokban mutatkozó hiány enyhítése érdekében. A műszaki fejlesztéshez kapcsolódnak a tudományos kutatás feladatai. így a szennyvizek gazdaságosabb felhasználása a talaj- és éghajlati viszonyok tanulmányozásával, a szükséges lecsapolási és öntözési munkák mértékének megállapítása, valamint a hidrológiai kutatómunka és a vízgazdálkodási kerettervezés továbbfejlesztése. Várhalmi Ernő LENGYELORSZÁG VÍZGAZDÁLKODÁSA

1 ETO. 33(438) :626/627. • Lengyelország vízgazdálkodása közigazgatási szempontból nem egységes. A vízügyek egyes részei különböző minisztériufnok hatáskörébe tartoznak. így a víziutakkal, kikötőkkel, völgyzárógátakkal kapcsolatos kérdések a közlekedésügyi minisztérium, a mezőgazdasági vízgazdálkodás a földművelésügyi minisztérium, • az ipari és ivóvízellátás, továbbá a csatornázás a közmunka- és iparügyi minisztérium, a vízerőhasznosítás a bánya- és energiaügyi minisztérium, a hajózás és a tengeri kikötők ügye a :hajózási minisztérium hatáskörébe tartozik. Mindezen minisztériumok munkáját a mi tervhivatalunknak megfelelő szervezet, ' a Pahstwowej Komisji Planowania Gospodarczego fogja • össze. Az egész lengyel vízgazdálkodás a hatéves gazdasági terv megvalósításának szolgálatában áll. Az első lengyel gazdasági terv, a hároméves terv, 1947-ben kezdődött, az utána következő hatéves terv az 1950 — 55 évekre terjed. A tervek által kitűzött feladatok az ország 1945 előtti gazdasági és társadalmi viszonyaiból folynak. 1945 előtt Lengyelország lakosságának 72,3%-a volt a mezőgazdaságban foglalkoztatva (ugyanakkor nálunk 51,8%, Csehszlovákiában 33%). Ezért a gazdasági tervek fő célja az energiabázis és a nehézipar fejlesztése, sokkal .gyorsabb ütemben, mint a népidemokratikus országok bármelyikében. Az ipar 1 Dr. Jar. BuliZek: Vodní hospodárství v Polsku. Vodní liospodárstií, 1952. március.