Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

286, Kisebb közlemények fejlődése következtében növekszik az ipari és ivóvízszükséglet, növekszik a szennyvízmennyiség, fokozottabb igények lépnek fel az energiatermeléssel és szállítással szemben, ugyahakkor pedig növekednie kell a "mezőgazdaság termelékenységének is, ami ezen a területen is a vízszükséglet növekedését jelenti. Mindezen szükségletek kielégítése mellett mielőbb helyre kell állítani a háború által a vízgazdálkodásnak okozott jelentős károkat; fel kell építeni 136 szivattyútelepet, helyre kell állítani 3500 km hosszú árvédelmi töltést stb. A hidrológiai kérdésekkel az Állami Hidrológiai-Meteorológiai Intézet foglalkozik. Munkakörébe tartoznak mindazon hidrológiai és meteorológiai kérdések, amelyeket az ipar, mezőés erdőgazdaság, közlekedés, városépítés stb. felvet. Az Intézet hidrológiai és meteorológiai osztályra tagozódik. A Hidrológiai Osztálynak jelenleg 50 alkalmazottja van, a terv szerint létszámukat a következő 10 év alatt 600-ra emelik. Szerepel a tervben egy nagy hidrotechnikai laboratórium felépítése is. Az ország folyóin 1200 vízmércét és 20 limnigráfot észlelnek. Mivel az ivó- és ipari- víz nagy részét parti-szűrésű kutakból veszik, nagy gondot fordítanak a talajvízmegfigyelésekre. Erre a célra 800 talajvizszintmegfigyelő kút szolgál. Az 500 km hosszú tengerpart hidrológiai kérdéseivel az intézet Gdyniában lévő tengeri osztálya foglalkozik. Az egész intézet a szállítási és repülésügyi minisztérium fennhatósága alá tartozik. Lengyelország energiaszükségletének egy részét vízienergiából fedezi. Az első völgyzárógátat Porabcenál 1914-ben kezdték építeni, azonban a háború miatt csak 1937-ben fejezték be. Tározótere 32 millió köbméter, évi 27 millió kWó energia termelését biztosítja. A völgyzárógátak közül jelentősebbek a Pilchowice, és a Dunajec folyó gátja. A hatéves terv folyamán befejezik a már épülő gátakat és további két gát megépítését vették tervbe összesen 594 millió köbméter tározótérrel. Az ország fő hajózható folyói a Visztula és az Odera. A Visztula 100 — 200 tonnás hajók számára már Krakkó felett hajózható, Varsó alatt pedig 500—1000 tonnás hajók közlekednek rajta. Az Odera Köziétől 600 tonnás hajók számára hajózható. A 41 km hosszú Glivicei-csatornán a felsősziléziai vidékről szállítják à szenet Kozleba és onnan az Oderán át Szczeczinbe, ahol a nehézipar főleg a svéd vasércet dolgozza fel. A két dél-észak irányú fő víziúthoz kisebb forgalmi jelentőségű mellékfolyók és csatornák csatlakoznak, ame.lyekre támaszkodva indul meg a hatéves terv keretében a nagy nyugat-keleti irányú tranzverzális víziút építése.

1 A tengeri forgalmat Gdynia, Gdansk és Szczeczin kikötői bonyolítják lc. A hatéves terv vízrendezési munkálatai 1 millió ha területet érintenek. A hároméves tervben 2258 km hosszú töltést állítottak helyre. A vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó intézetek munkájának irányítására tervbevették Lengyelországban a Vízgazdálkodási Intézet felállítását, amely a következő intézményeket foglalná magában: 1. Állami Hidrometeorológiai Intézet, 2. Balti Intézet, 3. Tengeri Műszaki Intézet, 4. Tengeri Halászati Intézet, 5. Állami Földtani Intézet (Hidrológiai Osztálya), 6. Állami Közegészségügyi Intézet, 7. a vízügyi kérdésekkel foglalkozó ipari intézetek és 8. a főiskolák vízgazdálkodási intézetei. Emellett tervbe vették hidrotechnikai és egészségügyi technikai intézet felállítását'is. A tudományos kutatásokat az 1951-ben alapított Lengyel Tudományos Akadémia irányítja. ' Lengyelország szűkében van a műszaki értelmiségnek, 1949-ben 1000 munkásra 6,9 mérnök jutott. Ez a szám 1955-re, tehát a hatéves terv végére 14,2-re kell hogy növekedjék. A vízgazdálkodási szakemberek kiképzése a krakkói, wroclawi, varsói és a gdanski műegyetemen, a wroclawi egyetemen és a szczeczini műszaki főiskolán történik. Alsóbbfokú vízgazdálkodási szakiskolák vannak Varsóban, Gdanskban, Krakkóban, Poznanban és Szczeczinben. A műszaki folyóiratok nagy részét, szám szerint 29-et a «Naczelna Orgahizacia Techniczna» adja ki. Vízgazdálkodási kérdésekkel a nálunk is jól ismert «Gospodarka Wodna» és a «Gaz? Woda i Technika Sanitarna» foglalkozik. Ivicsics Lajos 1 Lásd erről: Vízügyi Közlemények, 1952/1. szám.