Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
1. szám - II. Finály Lajos: A szennyvizek fertőtlenítése
Szennyvizek fertőtlenítése ' 27 4. A klór hatásmechanizmusa Ha a szennyvizet klórozzuk, a benne lévő anyagok a klórt vagy annak egy részét vegyileg kötik, vele különféle klórvegyületeket alkotnak. A szennyvízhez ezért annyi klórt szokás adni, hogy bizonyos behatási idő — legalább 10—15 perc — után szabad klór legyen még kimutatható benne. A klór lekötése ugyan már percek alatt bekövetkezik, de mégis szükséges a hosszabb behatási idő, mert a klór elkeveredése tökéletlen és nem jut érintkezésbe mindjárt kezdetben a szennyvíz egész mennyiségével. Átlagos házi szennyvíz klórszükséglete 0,2—1,0 mg/l szabad klór-maradék eléréséhez, Botuk nyomán, a különböző tisztítási fokok szerint a következő : derítetlen szennyvíz 20—25 mg/l gyengén derített « 15—-20 « jól ülepített « 10—15 « biológiai csepegtető test után 5—10 « eleven-iszapos berendezés után 3—5 « Az amerikai egészségügyi előírások azt kívánják, hogy 15 perces behatási idő után a klórozott szennyvízben, ortho-tolidin vizsgálattal, átlagosan 0,5 mg/l klór legyen még kimutatható. A szennyvízben lévő vegyületek a klórt különböző mértékben és különböző sebességgel kötik le. Általában leggyorsabban a kénhidrogén köti meg. Ezért a klórozás* különösen alkalmas a szennyvíz szagának csökkentésére vagy megszüntetésére. 1 kg H 2S 2,06 kg Cl-t képes lekötni. A szennyvíz legáltalánosabban különböző nitrogénvegyületeket tartalmaz. A klór ezekkel klór-aminokat alkot, amelyek baktériumölő hatásúak. A'klór fertőtlenítő hatását tehát két úton fejti ki. Egyrészt közvetlenül oxidálással öli meg az apró szervezeteket, lényegében a következő vegyi átalakulások révén : Cl 2 + H 20 г 2 HCl + О vagy pedig : Cl 2 + H 20 г H + Cl + HOCI HOCI Aqz HCl Aq + О Mindkét folyamat oxigén felszabadulásával végződik, amely nascens állapotban igen erélyesen oxidál és a baktériumok sejtjeit közvetlenül elpusztítja. Lényegében ugyanaz történik hipokloritok alkalmazása esetén is. Pl. : Ca(OCl) 2 Aq = CaCl 2 Aq + 0 2 A klór azonban, mint fentebb említettük, vegyileg is belép a szennyvízben lévő vegyületekbe, továbbá, vagy mint klór, vagy mint klór-vegyület, behatol az élő szervezetek sejtjeibe és a protoplazma anyagával lép reakcióba. Ezek a folyamatok irreverzibilisek és az élő sejt elpusztulásával járnak. A klórnak ez az utóbbi hatása a fertőtlenítés végrehajtásánál valószínűleg jelentősebb az oxidálásnál. Megállapítható, hogy a hidrogén-szuperoxid (H 2Ö 2), vagy a tiszta ózon (0 3), amelyek legalább is olyan, vagy még erősebb oxidáló szerek, mint a klór, fertőtlenítés szempontjából sokkal kisebb hatásúak. Valószínű tehát, hogy a klórnak és egyes vegyületeinek a sejtek anyagára gyakorolt vegyi hatása játszik a fertőtlenítésnél fontosabb szerepet. Ezenfelül maga az oxidálás csak pillanatnyilag
