Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - VI. Szígyártó Zoltán: Városi csatornahálózatok esővízkiömlőinek méretezése

'268 Szígyártó Zoltán 10. ábra. Több ponton tehermentesített csatornahálózat vázlata. Fig. 10. Sketch of sewer systems with jeveral storm-water outlets. elhanyagolva — természetesen annyit is jelent, hogy több esővízkiömlő alkalmazásakor sem terhelhetjük meg jobban a befogadót, mint egy esetén. Az utóbbinál -viszont a szükséges bentmaradó vízhozamot ki tudjuk számítani az ismert: m dh = ~ Cl« = mQ_

r n képlettel, ahol: m — db (U des dsz = az átlagos szennyvízhozam száraz időben, des = az esővízkiömlőhöz vezető csatorna legnagyobb vízszállítóképessége. Ha az egyes esővízkiömlők a hozzájuk érkező vízhozamnak — felülről lefelé haladva — т

ъ m

2, . . .,mn . . . szorosát engedik tovább, felírható, hogy db = 0,1ЩЩ • • • Щ . . . m

k + Q,

2m,. . . m,-. .. m

f

c -(-••• + + dimi. . . m

k + . . . + dk

mk A Qj,-re felírt két kifejezést egymással egyenlővé téve, és figyelembe véve, hogy к des = g di a feltételi egyenlet végső alakja a szokásos r jelöléssel: П nii == m

1m

2m

3 . . .rrti... m

n :.-=í (14) ahol m а к számú esővízkiömlővel egyenértékű egyetlen képzelt esővízkiömlő jellemzője. Az esővízkiömlők méretezését ilyen módon döntően befolyásolja aZdi vízhozamra méretezett egyetlen helyettesítő esővízkiömlő m értéke. Ebből a szempontból két esetet különböztethetünk meg. 1. Lehetséges, hogy előzetes számításaink az * m < 0