Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása

/1 karsztvíz feltárása 247 A depresszióstölcsér vagy teknő nagysága határozza meg azt a területet, amelynek természetes vízutánpótlásától az akná tartós vízhozama függ. Dolomitban keskenyebb hézagokban közlekedik a víz, nagyobb a súrlódási ellenállása, tehát meredekebb a depressziósgörbe mint mészkőnél, ahol általában tágabb hasadékokban, barlangokban, kisebb ellenállással folyhat. Kisebb, ugyancsak dolomitra telepített karsztaknával sikerült újabban Hévíz régen vajúdó vízellátásának kérdését megoldani. Ez az akna a Keszthelyi-hegység dolomitjának egyik legnyugatibb kibukkanásában, egy murvabánya udvarában készült. Az aknát a bányafalban látható két hasadék kereszteződésénél mélyítették. Vízhozama kb. 3 m-es depresszió mellett 2000 liter/perc. Mint karsztvízre telepített nagyobb vízmű említésre méltó még a miskolci vízmű, amely a miskolc—tapolcai hidegforrásokból jelenleg kb. 12 000 liter/percnyi menynyiséget szivattyúz. A pécsi vízmű gravitációs úton kapja a Tettye-forrás igen ingadozó hozamú vizét, amit még egy a forrás közelében telepített akna kb. 600 liter/percnyi vizével kiegészít. Hasonlóan gravitációs úton kapja a pápai vízmű a tapolcafői karsztforrások vizét, amiből azonban csak 4000 liter/percnyi mennyiséget használ fel. A fentieken kívül még számos kisebb lakó- és ipartelep ellátása történik karsztvízzel, de ez a néhány példa is bizonyítja a karsztvíz fontosságát népgazdasági szempontból. Az eddigi feltárásokkal szerzett tapasztalatokkal kiegészített tudományos kutatások eredményei kezünkbe adták e felbecsülhetetlen értékű vízkincsünk fokozott felhasználásának lehetőségét. SZAKIRODALOM . Albel Ferenc : T anulmány a dorogi bányamező vizeizáró tömítőfúrásairól és a vízbetörésekről. Hidr. Közi. 1952. Horusitzky Ferenc: A víz a föld belsejében. Hidr. Közi. 1942. Kántás Károly : A karsztvízkutatás geofizikai lehetőségei. Tud. Akad. Müsz. és Term. tud. oszt. értesítője, 1950. I. Kassai Ferenc : Paleogén szénbányászatunk, a karsztvíz és a védekezés módja. Hidr. Közi. 1948, 1 -4. Kessler Hubert : Az aggteleki barlangrendszer hidrográfiája. F-öldr. Közi., 1938. Láng Sándor: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Hidr. Közi., 1948. Papp Ferenc : Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetőségei Budapesten. Hidr. Közi. 1941. Pámy-Vájna Ferenc: A «karsztvíz» és a «karsztvíztérképek» Hidr. Közi. 1950. Petrovszky A. : A dielektromos állandó és a fajlagos ellenállás mérése. Acad. Sei. USSR. Ind. Petrogr. Trav. Nr. 10. 153. Szabó Pál fólián : A mecseki karsztvíz. Hidr. Közi. 1940. Szádeczky-Kardoss Elemér : A Dunántúli Középhegység karsztviztçrképe. Hidr. Közi. 1948. Tihonov A N. : A geoelektromos talajvizsgálatok fejlődése a Szovjetunióban a legutóbbi 30 esztendőben. Acad. Sei. USSR. Bull. Geol. 1947. 415. Vadász Elemér: A Dunántúl karsztvizei. Hidr. Közi. 1941. Vendel Miklós: Elektromos triászvízkutatás Dorogon. Hidr. Közi. 1941. Venkovits István : Adatok a dorogi mezozoos alaphegység szerkezetével kapcsolatos üregekhez és vízjáratokhoz. Hidr. Közi. 1949. Vitális Sándor: A karsztvíz szerepe Budapest szfv. duna-jobbparti részének vízellátásában. Hidr. Közi. 1937.