Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - V. dr. Kessler Hubert: Karsztvizek feltárása
A KARSZTVÍZ FELTÁRÁSA 1 írta: DR. KESSLER HUBERT. ETO. 628.112:551.444 Hazánk rohamos ipari fejlődése és az ivóvízellátás régen vajúdó kérdésének mostani intézményes rendezése szükségessé tette, hogy egy eddig eléggé háttérbe szorított vízszerzési lehetőséggel foglalkozzunk. Ezt a vízszerzési lehetőséget Magyarország jelentős területén az újabban oly sokat szereplő karsztvíz biztosítja számunkra. A karsztvíz feltárása olyan modern «vízfakasztás sziklából», amitől sokan valóságos csodákat várnak, mások viszont nem ismerik fel kellően a jelentőségét. 1 _ « Dolgozatunk egyik célja, hogy eloszlassa a karsztvízhez fűzött túlzott és megokolat- . lan reményeket, de egyben rámutasson azokra a lehetőségekre, amelyek közt a kellő tudományos és műszaki felkészültséggel végzett karsztvízfeltárások a népgazdaság számára nagyjelentőségű eredménykre vezethetnek. A karsztvíz-feltárás nemcsak műszaki probléma, hanem szorosan kapcsolódnak hozzá földtani, hidrológiai, morfológiai kérdések is. A karsztvízfeltárást vezető mérnöknek tehát ezekben a kérdésekben is tisztán kell látnia, hogy műszaki terveinél a természeti adottságokat kellően figyelembevehesse, és az elért eredményeket, kapott adatokat megfelelően értékelhesse. Természetesen éppen olyan fontos, hogy az érdekelt földtani szakemberek megfelelő műszaki ismeretekkel rendelkezzenek, és pontosan ismerjék azokat a műszaki lehetőségeket és nehézségeket, amelyek a szakvéleményük alapján megoldandó feladat végrehajtása során felmerülhetnek. Alább a karsztvízkérdésnek a műszakiakat közvetve vagy közvetlenül érintő részéről kívánunk a legújabb tudományos kutatások és gyakorlati tapasztalatok alapján összefoglalást adni. A karsztosodás folyamata A karszt mint morfológiai műszó nevét attól a hatalmas mészkőhegységtől vette, amelyik Trieszttől nagyjából az Adriai-tenger mentén Jugoszlávián, Albánián át egészen Görögországig terjed. A Dinári-alpoknak ezt a részét Karszt-hegységnek nevezik. Ezen a területen tanulmányozhatták először és a legjobban azokat a különös jelenségeket, amelyek a málladék nélkül oldódó kőzetekből álló hegységek sajátosságai. Ezek az ú. n. karsztjelenségek a következők: 1. A hegydc^TfermSíSok tetején kerek vagy elliptikus bemélyedések — töbrök } doli nák — keletkeznek. Oldalaik néha függőlegesek, sziklásak, többnyire azonban -ankasak, tölcsérszerűek. Átmérőjük néhány métertől több kilométerig terjedhet. 1 Közlemény a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetből.
