Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - IV. Ihrig Dénes: A folyami hajóút-kitűzés alapelvei, különös tekintettel a Dunára
192 Ihrig Dénes NAPPALI JELEK Az észlelő szemében a kitűzési jelről keletkező kép a jel nagyságától és a körnvező háttér által befolyásolt fény és színhatásoktól függ. Pl. ha nappali fényben közelről vizsgálunk valamely jelet, képet alkothatunk a helyéről, alakjáról, méreteiről, színéről és arról is, hogy milyen a felületé. Amint távolodunk a jeltől, a részletek fokozatosan elmosódnak, majd csak alaktalan, színtelen foltot látunk, mely végül a háttérben — a parton vagy az égen — eltűnik. Az észlelésnek két fokozata van. Az első az ü. n. láthatósági fokozat, amikor az észlelő már megtalálja a jelet, helyét rögzíti, de sajátosságait még nem tudja meghatározni. A második az ú. n. megkülönböztetési fokozat, amikor már a jelnek minden sajátosságát külön meg tudja különböztetni. A jelet a szem csak akkor látja meg (láthatóság), ha a körvonalaihoz tartozó látási szög, és alkatrészeit akkor tudja megkülönböztetni (megkülönböztetés), ha az alkatrészeihez tartozó látási szög, illetőleg az alkatrészekhez tartózó látási szögek szárai közötti szög nagyobb egy alsó határértéknél ( y). Kisebb látási szögnél a tárgyak vagy alkatrészeik szétfolynak. Nappali fényben egyszerű geometriai alakok — háromszög, négyszög, kör — részére az alsó határszög 3,5—5', míg bonyolultabb alakok :— számok, betűk stb. — részére 5—8'. Az egyes alakok nagyságának megengedhető alsó határát a távolságtól függően a látási határszögek alapján lehet meghatározni, éspedig h = \ïL Q egyenlőség alapján, ahol h a láthatóságot adó legkisebb méret, y a látási határszög. L a tárgy távolsága és 1 /{?' a perc mérőszáma analitikus szögegységben = Q,000 290 89 Pl. L = 1 km távolságból számot vagy betűt csak abban az esetben lehet elolvasni, ha mérete h = 2 m-nél nem kisebb. Ha L távolságról nézve az alakok látási szöge a határérték alatt van, csak a látási szög mesterséges megnagyításával (távcsővel)* lehet őket észlelni. A színes tárgyak láthatósága és megkülönböztethetősége függ a látószögön kívül a tárgy és háttér közti színellentéttől. Pl. igen jó háttér és tárgy színösszeállítások a következők: sárga vagy narancs a sötét háttéren (feketén, vörösön, zöldön), fekete a sárga háttéren, narancs a fehér háttéren, fehér a fekete vagy fekete a fehér háttéren. A színellentéteknek igen nagy a jelentősége a kitűzőjel láthatósága szempontjából, a jel színének, vagy ha az adott, a jel jó elhelyezése, vagyis a háttér színének megfelelő megválasztása révén. Ezek szerint tehát a kitűzési jelekre vonatkozóan a következőket jegyezhetjük meg: 1. A jelek egy bizonyos távolságból csak akkor láthatók, ha nagyságuk legalább akkora,, mint a látási határszög által az adott távolságra megállapított legkisebb nagyság. 2. A jelek annál nagyobb távolságról láthatók a) minél nagyobb a jel és a környezet színe közötti ellentét, továbbá b) minél egyszerűbb a jel geometriai alakja, és c) minél egyöntetűbb a jel színe. 4 így érthető, hogy pl. a széles vízfelületű és hosszú iránykitűzéseket megkövetelő szovjet folyókon nagy .—• a szükséges látási távolságok szerint kategorizált 3—9 m magas —jeleket használnak, míg a Közép-Dunán, ahol rövidebb irányjelölések vannak, 4 A jelek tarkasága a láthatóságukat igen lerontja.
