Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)
2. szám - III. Fodor Ferenc: Beszédes József (1786-1852)
166 Dr. Fodor Ferenc: Beszédes József emlékezete van , annak mielőbbi életbeléptetést olly ügy, melly fölött alig áll nagyobb pártoltatást és sürgetőbb elsőséget érdemlő bármi egyéb.» Ez volt az utolsó szó Beszédes nagy tervének ügyében. Haláláig többé senki elő nem hozta ügyét a nyilvánosság előtt. Addig vitáztak ebben a fontos dologban az. 1840-es évek elején, hogy végül az 1848: 30. t. c. megsemmisítette az összes reá vonatkozó előbbi határozmányokat. Válószínű, hogy ezeknek az éveknek csalódásai nagyon összetörték az erőslelkű embert, s az sem kárpótolhatta legnagyszerűbb terve bukásáért, hogy amikor Zichy Ferenc kir. biztos 1841 szept. 22-én a Fehér-Körös malomcsatornáját bejárta, megvizsgálta és a társulati közgyűlésen végleg átvette, a legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott sikeréről. Beszédes ezután már csak kisebb munkálatokat végzett, de tervező kedve továbbra sem hagyta el. 1843-ban is, 1844-ben is újabb és újabb tervekkel lépett nyilvánosságra, főleg a Dunántúlon építendő csatornákról. Tervezett egy Győrtől a Balatonon át a Drávát és Szávát metsző csatornát, amellyel meg lehetne közelíteni Fiumét. Ezekről azonban inkább csatorna-tervei méltatása közben szólunk részletesebben. Az idő túlhaladt Beszédes tervein. Még akkor vetette fel pompás csatorna terveit, amikor a tömegáruk szállítására a víziutak voltak egyedül alkalmasak. Közben azonban rohamosan haladt előre a vasutak építése, s helyette a Budapest—Szeged vasutat ajánlották. Lehetetlen némi tragédiát nem látnunk abban, hogy Beszédes, egyik legnagyobb vízimérnökünk, élete vége felé maga is kénytelen volt átszegődni a vasútépítéshez. A Bécs—Pest vasút építését 1848-ig ő vezette mint főigazgató, s tőle származnak a Pest—Kolozsvár vasút első tervei is. Ezt a tervét azonban már nem tudta végigvezetni a megvalósításban. Hiába lett pályája végén a legelső magyar vasúti fővonal építését vezető mérnökké, mégis a vízépítésben végezte életét. Űgy látszik, hogy minduntalan vissza-vissza tért kedves munkaterére, a folyókhoz. 1851 telén az általa épített 20,8 km hosszú paksbátai-dunai töltéseket vizsgálgatta. A hideg esőzésben végzetesen meghűlt. Betegen került Dunaföldvárra, ahol 6 napi lázas betegség után, 1852 február 29-én, kilehelte fáradhatatlan lelkét. Halálakor 11 gyermeke közül hetet hagyott életben. Közülük Frigyes nevű fiáról tudjuk, hogy honvédtiszt volt, egy másik fia, Kálmán, akadémiai festő, művészeti író, majd konstantinápolyi tűzoltótiszt volt. Beszédes ma is a dunaföldvári belvárosi temetőben nyugszik. Poronyi Z°l lán pécsi igazgató főmérnök adatai szerint sírja itt a Zsuffa-féle kápolna mellett van. Legutoljára a Magyar Mérnök és Építész Egylet vízépítési szakosztálya rendeltette a sírt, amelynek sírkövén ez áll: ITT NYUGSZIK BESZÉDES JÓZSEF TÖBB FOLYÓK RENDEZÉSÉNÉL KIR. BIZTOSSÁGI IGAZGATÓ FÖMÉRNÖK ELHUNYT 1852* ÉVI FEBR. 29-ÉN ÉLETE 66 ÉVÉBEN. SIRATJÄK NEJE ÉS 11 GYERMEKEI . • ÄLDÄS ÉS BÉKE HAMVAINAK. Beszédes József sírja fölött ma sem áll emlékmű az elhagyott temetői zugban. Pedi'^ nagy ember volt, mint ember is nagy, fáradhatatlan, nem csüggedő munkás férfiú. '
