Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

2. szám - III. Fodor Ferenc: Beszédes József (1786-1852)

Beszédes Józsej emlékezete 165 aláírt íven fejezték ki a terv megvalósítása melletti szándékukat. Az ívet Lonovics csanádi püspök vezetésével küldöttség vitte a nádorhoz, kérve őt, hogy ő is tegye magáévá az ügyet. A nádor is szívesen fogadta a nagyszabású elgondolást, úgyhogy még 1839 szept. 1-én az érdeklődők Pozsonyban társulati alakuló gyűlésre jöttek össze. A «D u n a—T i s z a Társaság» ideiglenes elnökségéi Vécsey Miklós vállalta el. Ezután a nádor kiadta a tervet egy szakemberekből álló bizottságnak átvizsgálás céljából. Ekkor már közkézen forgott Beszédes részletes leírása a csatornatervről «Kolosvártól Grétzig hajózható, országos nagy csatorna tervének, és a? fóldszin' 's folyó-vízágy ótalmi elvének rövid előadása» (1839) címen. Nagy támaszt kapott a csatornaterv azzal, hogy melléje állott Sina György, a görög származású dúsgazdag bankár, a mult század elejének neves iparmágnása, a Lánchíd építésének is jelentős támogatója. Viszont igen súlyos ellenfele támadt Vásárhelyi Pál személyében, aki erős kritikával fordult ellene, s akinek alighanem nagy része van abban, hogy semmi sem lett belőle. A csatornatervet az 1840. évi 38. t. c. elfogadta. E törvény meghozatalát teljes erővel támogatta Deák, Széchenyi, Kossuth, Dessewffy Emil, Lányi Menyhért. Ezt megelőzőleg már az 1836: 25. t. c. is támogatta a csatornaterveket'. Vécsey teljes erővel állott az ügy mellett. A Századunk-ban 1840 febr. 12-i kelettel felhívást tett közre a csatorna érdekében. Elmondja, hogy amikor 1838-ban tudomást szerzett a nagyszerű tervről, felhívta Beszédest a bemutatására. Beszédes a terveket Bécsbe vitte, s ott Vécsey megvizsgáltatta Francesconi és JVobili nagyhírű udvari építési tanácsosokkal, akik helyesnek és kivihetőnek találták. A csatornatörvény meghozatala előtt, 1840-ben, a csatorna-társulat választmánya szerződést kötött Beszédessel, hogy átadja összes terveit, rajzait, adatait és térképeit az Országos Építési Igazgatóság által való megvizsgálás céljából, s ha az elfogadja őket, a munka kivitelét reábízzák, ha pedig nem, terveit lemásolás nélkül visszakapja. A törvényt meghozták, és májusban a király is szentesítette. Közben számosan aláírták a társulatba belépő nyilatkozatot úgy, hogy Vécsey már azt is közölte, hogy a végleges alakulógyűlést Pestre fogja összehívni. Talán Zichy Ferenc lecsapolási kir. biztos is éppen Beszédes támogatása céljából írta meg beszámolóját a Századunk 1840. febr^ö-i és 10-i számában a Sárvíz — Sió—Kapós szabályozásáról, amelyet 14 év alatt fejeztek be Beszédes vezetése alatt, s amelyről a legnagyobb elismeréssel szólott, kiemelve, hogy e nagy munkálat közben magán a Dunán is átvágott Beszédes 21 000 öl hosszú kanyart, amivel a folyás 3350 ölre rövidült meg. Ugyanezen évben fejezte be véglegesen Beszédes másik nagy munkálatát, a Fehér-Körös malomcsatornáját, 'amellyel szintén nagy sikert aratott. Mindez azonban nem volt elégséges ahhoz, hogy legnagyobb csatornája tervét, a Duna- Tisza-közti víziutat a megvalósulásra vigye. Ügy látszik, hogy ekkor vívta Beszédes legnagyobb küzdelmét Vásárhelyivel, és a küzdelemben hiába voltak Beszédes nagyszerű gyakorlati sikerei a mérleg egyik serpenyőjében, Vásárhelyi elméleti okfejtései a másikban sokkal súlyosabbaknak bizonyultak. Nagyon érdekes és jellemző Széchenyi tökéletes tárgyilagosságára és önzetlen állásfoglalására, hogy bár Beszédes helyett Vásárhelyire bízta nagy műszaki terveit, e csatornatervben mégis Beszédes mellett foglalt állát, és teljes erővel támogatta tervének megvalósítását. A «Jelenkor» 1845 márciusi számában a következőket írta Széchenyi: «Nem átallom ezennel teljes meggyőződésem szerint kimondani, hogy mindent mindenben véve, mint ma állnak Magyarország fölött az égi csillagzatok és a földi körülmények — miután annyiaktul nem legildomosabban estünk el, és sokkal szűkebb körök közé bilincseztük magunkat, mint a milyenekben valánk azelőtt, mirül azonban más alkalomkor, — hogy mindezeket kellő figyelembe véve, a terbezett duna-tiszai csatorna vállalat végképi kitapogatása, s ha technikai és financiális tekintetben létesithetőnek mutatkozik, a mint reméllni minden okunk 2*