Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - I. Horváth Sándor: Gondolatok a Dunaszabályozás általános tervének elkészítéséről

A Dunaszabályozás általános tervéről 152. A hajóút méreteinek megállapítása Amint már az előzőkből kitűnik, a hajóút méreteinek megállapítása rendkívül nagy mértékben befolyásolja a hajózás gazdaságosságát. Ennek a feladatnak a megoldása ugyancsak sürgős, mivel ezidőszerint a dunamenti államok között semmiféle megegyezés nincsen sem az elérendő hajózási mélység, sem a hajóút kívánatos szélessége tekintetében. Célszerű lenne az alkalmazható legkisebb görbületi sugarat is megállapítani. Ancikül, hogy a kérdés megoldása elé szándékoznánk vágni, ezen a helyen csupán anynyit kívánunk megemlíteni, hogy véleményünk szerint a Duna Braila—Szulina közötti ú. n. tengeri szakaszán a 73—75 dm-es, Braila és Budapest között, az aldunai zuhatagos szakaszt is beleértve, a 35 dm-es, Budapest és Gönyü között a 30 dm-es, Gönyű felett pedig a 25 dm-es kisvízi hajózómélység megteremtése műszaki szempontból nem megoldhatatlan feladat, és az elvégzendő munkálatok költségei nem látszanak aránytalanul nagyoknak az elérhető haszonhoz viszonyítva. Az említett mélység az aldunai zuhatagos szakaszon, és az osztrák áttöréses szakaszokon is, vízlépcsők kiépítésével aránylag egyszerűen biztosítható, mint ahogyan a Passau—Vilshofen közötti szakasz hajózási viszonyait is a passaui Kachlet-művek megépítésével javították meg. A vízlépcsőn termelhető elektromos árammennyiség ezen kívül nagy mértékben elősegítheti a partmenti államok fokozott iparosodását. Sokkal nagyobb műszaki felkészültséget igénylő feladatnak látszik a megkívánt hajózómélység biztosítása az olyan gázlós szakaszokon, mint amilyen például a Duna Dévény és Gönyű között fekvő szakasza. A hajóút legkisebb szélességére vonatkozóan ezen a helyen csupán annyit említünk meg, hogy az eddigi vizsgálódások szerint a 150 m-es szélesség még a Duna Dévény és Gönyű közötti gázlós szakaszán is minden különösebb nehézség nélkül biztosíthatónak látszik. Ez a szélesség elegendő a kétirányú forgalom lebonyolítására. A legkisebb kanyarulati sugár megállapítására a Dévény—Gönyű közötti szakaszon végzett vizsgálódásaink arra az eredményre vezettek, hogy az ott előforduló 800—900 m-es legkisebb görbületi sugarú helyek a hajózás, de egyúttal a jéglevonulás szempontjából sem megfelelőek. A megengedhető legkisebb görbületi sugár előzetes vizsgálódások szerint 1200—1400 m között mozoghat, egyes különleges geológiai viszonyokat felmutató helyektől eltekintve. A hajóút méreteinek megállapításánál természetesen szem előtt kell tartani az egyes szakaszok sajátos adottságait, valamint a parti államok gazdasági érdekeit, azonban a döntő tényező a dunamenti államok összességének érdeke kell, hogy legyen. Az eddigiekből kitűnően e kérdés eldöntéséhez kiterjedt gazdasági tanulmányokat kell végezni. Rá kell mutatnunk arra, hogy a kérdés gazdasági vonatkozásainak vizsgálata előtt a műszaki alapelveket és lehetőségeket, valamint a megvalósításhoz szükséges költségeket kell megállapítani, és csak ezeknek a tényezőknek ismeretében lehet a gazdasági tanulmányokkal foglalkozni. Mivel a Duna teljes hosszára kell -a hajóút méreteit — bár szakaszonként, de egymással mégis összefüggésben — megállapítani, ezt a feladatot legcélszerűbben a dunamenti államok szakértői közösen oldhatnák meg. Ez lenne az első lépés a szabályozási munkálatok összhangjának biztosítása felé. A feladat megoldásához ismerni kell : a) a Duna jelenlegi hajózási viszonyait, és főként a hajózást zavaró tényezőket. Ennek érdekében a) a. parti államok műszaki és hajózási szakembereiből álló bizottságot volna célszerű alakítani, amely többször

1 beutazná a Dunát, éspedig nemcsak középvíz, hanem nagyvizek és az őszi kisvizek alkalmával is mind fel-, mind pedig lefelé, személyszállító és vontatmánnyal haladó hajóval egyaránt.