Vízügyi Közlemények, 1952 (34. évfolyam)

1. szám - I. Horváth Sándor: Gondolatok a Dunaszabályozás általános tervének elkészítéséről

14 Horváth Sándor Ezt a vízhozamot, illetve a neki megfelelő vízszintet úgy célszerű megállapítani, hogy egyúttal a hajózás részére mértékadó hajózási kisvízszíntül, valamint a mederrajzok és hajóstérképek »0«-vonalául is szolgálhasson. Ilyen módon megteremtjük az egységes alapot a hajózási viszonyok viszgálatához, a hajóstérképek pedig jó és könnyen áttekinthe'tő képet fognak adni a folyam hajózási viszonyairól. Ezekre a térképekre nemcsak a hajózásnak van szüksége, hanem elengedhetetlenül szükségesek a tervezési munkálatokhoz is. Az egységes szabályozási és hajózási vízhozam, azaz a Duna teljes hosszára érvényes »nemzetközi alapvíz« megállapítása a dunaszabályozással foglalkozó szakemberek legelső feladatai közé tartozik. Ennek a feladatnak a meghatározásához meg kell ismerni : a) azoknak a vízszinteknek magassági viszonyait (hossz-szelvényéi), amelyekre az egyes államok jelenleg szabályozási terveiket, illetőleg medertérképeiket vonatkoztatják; b) azokat a módszereket, amelyekkel ezt a vízszintet meghatározták; c) hosszabb időszakra visszamenőleg a Duna víz- és jégjárási

9 viszonyait ; d) az egyes jellemző vízmércék vízemésztési, illetőleg hosszabb időszakra vonatkozó vízhozamtartóssági görbéit; e) a folyam egyes mérceszelvényeiben a jelenlegi szabályozási vízszintnek, valamint a jellemző kis-, közép- és nagyvízállásoknak megfelelő vízhozamokat; és végül f) az egyes dunamenti államok szakértőinek véleményét a jelenleg használatos szabályozási vízszintről, illetőleg az új hajózási és szabályozási alapvíz meghatározására vonatkozó javaslataikat. A nemzetközi alapvíz megállapításánál rendkívül nagy szerepet játszik az alacsony vízállások, helyesebben a kisvízhozamok időtartama. Helytelen lenne ugyanis a hajózás kívánságainak túlzott kielégítése érdekében a£ eddig előfordult legkisebb vizet nemzetközi alapvízként figyelembe venni. Minthogy a hajóút minimális méreteit majd a nemzetközi alapvízre vonatkoztatjuk, felesleges és indokolatlan költségekkel terhelnők meg a dunamenti államok népgazdaságát, ha ilyen rendkívül ritkán előforduló és rövid ideig tartó vizet vennénk alapul. Az első vizsgálódások alapján olyan vízhozam alapulvétele látszik helyénvalónak, amelynél kisebb — hosszú időszak átlagában — évente átlagosan csak 25—35 napon át fordul elő (azaz : amelyet a folyó vízhozama évente átlagosan 340—330 napon keresztül meghalad). Meg kell jegyeznünk, hogy a Dunán ezek a rendkívüli kisvizek jobbára a téli időszakba esnek, amikor a hajózás amúgyis szünetel. Ugyancsak helytelen lenne a nemzetközi alapvizet túlságosan magasra venni, mert akkor a hajózás már közepes kisvízállásos időszakban is jelentékeny károsodást szenvedne. 9) Lásd bővebben a következő pontban.