Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - I. A magyar Dunaszakasz szabályozásának kérdései

4 A- dunaszabályozás kérdése

i egy feltöltődő szakaszról beszélünk. Ebben az esetben a sorrend : hegy vidéki (felső), feltöltődő (alsó), és síkvidéki (közép) szakaszjelleg. Ez a sor rend a valóságnak már szabatosan megfelel. a) A magyar Duna szakaszjellege A Danának a dévényi áttörés alatti, Gönyüig (17Q1 fkm) terjedő sza~ kasza feltöltődő jellegű, tehát átmenet a síkságra. A Gönyü alatti, a KisAlföldet szegélyező folytatólagos szakasz síkvidéki. Síkvidéki a Danának az Alföldet nyugat, illetve dél felől határoló szakasza is (Kismaros és Báziás között, 1688—1075 fkm). A két síksági szakasz közé illeszkedik a Garam torkolatától Kismarosig terjedő hegyvidéki szakasz (.1715—1688 fkm), amely azonban ma már érettnek mondható. A hegyvidék áttörése befejezett : a vízszín esése beleilleszkedik a síkvidéki jellegbe. A 416 km hosszú magyar dunaszakaszon tehát megkülönböztethet jii-fr a Mosoni Dana-ág beömiéséíg (Gönyü) terjedő feltöltődő szakaszt (1850—1791 fkm), és az alatta következő síksági szakaszt, amely hordalékának minősége szerint két alszakaszra bomlik. Kb. Paksig még a fenekén görgetve szállít a folyam hordalékot (1791—1533 fkm), míg alatta főleg csak lebegtetett hordalékról beszélhetünk (1533—1434 fkm). Apró kavicsot ugyan még itt is találunk, de Paks alatt magváltozik a iolyam jellege annyiban is, hogy innen kezdve meandereket épít a Duna. b) A mxgynr Dani szalcxszbeosztása A Dana magyar szakasza a csehszlovák határtól a jugoszláv határig terjed (1850—1434 fkm). Az Ipoly-torkolat feletti szakasz határ Magyarország és Csehszlovákia között. A magyar-csehszlovák határszakasz (1850—1708 fkm) kezelése és szabályozása a g/őri folyamszab ályozási szolgálat hatáskörébe tartozik, az Ipoly-torok és Danaföldvár közötti szakaszon (1708—1560 fkm) a budapesti, a dunaföld vári híd és a déti országhatár közötti szakaszon (1560— 1434 fkm) a bajai folyamszabályozási szolgálat feladata a szabályozás. Folyószabályozási módszerek A folyószabályozásnak általában háromféle módszerét szoktuk megkülönböztetni : a nagyvíz-, a középvíz- és a kis vízszabályozást. A nag y vízszabályozás Magyarországon azonos volt az ármentesítéssel. Célja, hogy a folyó mentén elterülő értékes, és művelés alatt álló, vagy művelés alá vonható területeket a víz elárasztásától megvédje. Minthogy az ármentesítés előnyeit a múltban főleg az a szűkebb érdekeltség élvezte; amelynek területe a vízborítástól mentesült, az ármentesítési munkálatok végrehajtását is ennek a szűkebb érdekeltségnek a feladatává tették. Érthető, hogy ez az érdekeltség csak az ármentesítést tartotta szem előtt és az árvédelmi művek mederalakító (folyószabályozó) szerepét figyelmen kívül hagyta. Ezért лап az, hogy dunamenti árvédelmi töltéseink vonatozása tekintetében még ma is oly sok a kívánnivaló. A közép vízszabályozás kiterjed az anyapartok között elterülő teljes középvízi mederre. Célja, hogy a folyó által szállított víz, jég