Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

1. szám - I. A magyar Dunaszakasz szabályozásának kérdései

A MAGYAR DUNASZAKASZ SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSÉI. (Rövid áttekintés a feladatokról ós a szabályozási módszerekről.) E. Т. O. 627.42 (282.243.7) BEVEZETÉS 1. A folyók szakaszviszonyai A földrajzban és a geomorfológiában a folyók egyes szakaszait meg szokták különböztetni aszerint, hogy hogyan viselkednek a mederfal (fenék • és partok) ellenállásával szemben. Ha a folyószakaszon a vízhozam elevenereje nagyobb, mint a meder anyaginak kohézióereje, a víz a meder falát megtámadja, kimossa. A folyó hordalékot termel és a termelt hordalékot továbbviszi : a meder mélyül, bevágódik.'Cholnoky az ilyen folyószakaszt felsőszakaszjellegűne

к mondja, к Ha a víz elevenereje oly kicsi, hogy nemcsak a meder falát nem képes megtámadni, dê még felülről hozott hordalékát sem tudja továbbszállítani, hordalékának egy részét lerakja : a fenék emelkedik, zátonyok, szigetek képződnek, a meder ágakra szakadozik. Cholnoky szerint az ilyen folyószakaszok alsószakaszjellegűek. I Végül abban az esetben, ha a folyónak éppen csak annyi az energiája, hogy a felülről érkező hordalékát tovább tudja szállítaní, a meder sem kimosást nem szenved, sem pedig fel nem töltődik, nem mélyül, de nem is emelkedik, egyensúlyi állapotban van. Cholnoky szerint ez a középszakaszjellegű folyószakasz. r A folyóknak ez a szakaszbeosztása nem felel meg hidraulikai tulajdonságaiknak. A folyó esése a forrástól a torkolatig általában fokozatosan csökken. Természetes és mesterséges, akadályok (hegyvonulatok, illetve duzzasztómű vek) az esés egyenletes csökkenését megzavarhatják, de ez végeredményben nem változtát a részszakaszok esésének fokozatos csökkenésén. Ahol az esés a legnagvobb mértékben csökken, ott a víz sebessége, elevenereje és hordalékszállítóképessége is a legnagyobb mértékben veszít értékéből. Tehát a hordaléklerakódás is a legnagyobb. Ezek a helyek mindig ott találhatók, ahol a folyó hegyvidéki szakaszáról kilép, de még nem éri el síkvidéki szakaszát. Csak ezután a feltöltődő szakasz után következik a síkvidéki szakasz. Cholnoky szóhasználata tehát nem szerencsés, mert a felsőszakaszt követő szakaszt mondja alsószakasz jellegűnek és a lejjebb csatlakozót középszakasz jellegűnek, ami n \ilván nem következetes. Jobban alkalmazkodunk a folyó természel éhez, ha folyószabályozásnál nagyesésű hegyvidéki és kisesésű síkvidéki szakaszról, a kettő között