Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

182 • Kisebb közlemények A TALAJ PÁROLGÁSA

1 К Т. О. 551.573 A vízháztartási egyenlet, — Csapadék = Lefolyás -f Párolgás + Vízkészletváltozás, — megoldásához két ismeretlen, a párolgás és a vízkészletváltozás értékének meghatározása szükséges. Mivel a vízgyűjtőterület vízkészletében beállott változások meghatározása igen nehézkes, a párolgás mérésére kell gondolnunk. A talajfelszín párolgásának meghatározása sem egyszerű, mert sok tényezőtől függ : a talaj nemétci, a talajvízszín magasságától, a növényzettől, továbbá meteorológiai elemektől, mégpedig főleg a helyileg is erősen változó szélerősségtől és légcserétől, a léghőmérséklettől és a levegő nedvességétől. A talajpárolgás értékének és időbeli eloszlásának meghatározására lysimétereket használunk. Elyüeg minden felül nyitott és talajjal megtöltött edény használható lysiméterül, ha az átszivárgó víz belőle elfolyhat. Ha csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy valamely talajfajtának bizonyos mélységű rétegén a leesett csapadéknak mekkora hányada szivárog keresztül, elegendő az átszivárgott víz felfogásáról és mennyiségének meghatározásáról gondoskodni. Ebből tudjuk, hogy a talajvíz milyen vízmennyiséggel gyarapodott. Ha azonban a talaj vízháztartását akarjuk követni, az elpárolgott és a talaj hézagaiban raktározódott vízmennyiséget is meg kell határoznunk. E célból szükséges az átszivárgott víz mennyiségén kívül a lysiméterbe helyezett talaj súlyváltozásainak mérése is. A kísérletek csak akkor adnak használható számértékeket, ha a lysiméterekbe helyezett föld a termett talajjal a lehetőségig megegyező rétegező désű és szerkezetű. Az edényeket úgy kell kihelyezni, hogy a felszínük a környező tereppel azonos szintben legyen, s az időjárási elemek hatása a kísérleti felületre a környezetével azonos legyen. Ennek megfelelően a lysiméterszekrényeket a talajba süllyesztve használjuk, s az átszivárgó víz felfogása, valamint a súly változások mérése, megfelelő aknában történik. A lysiméterek méreteit a követelmények szabják meg. Kistömegű talajt befolyásolja a léghőmérséklet ingadozása, más lesz a hőmérséklete, mint a termett talajé. Száraz időben jobban kiszárad, mert az edény falai az alsóbb rétegekből való vízutánpótlást megakadályozzák. Ha valamely növénnyel beültetett talaj vízháztartását kutatjuk, akkor a kísérleti réteg minimális hasznos mélységét megszabja a növények gyökérmélysége. Ezért gyakori a 2, szélső értékben a 3 m mély edény. A megfigyelési felület minimális mérete l m

2. Annak, hogy a szekrényekbe helyezett talaj szerkezete más, mint- a természetes termett talajé, főleg nehéz talajok esetében érezhető a hátránya. Ezért legújabban a kísérleti talajtestet természetes fekvésének megtartásával egyben vágják ki a termett talajból. Egy másik nehézség, amit ezideig még nem sikerült kiküszöbölni, az, hogy a szekrényekben lévő talaj alsó rétege mindig nedvesebb, mint a termett talaj megfelelő rétege, mért az átszivárgó víznek, mielőtt kicsöpögne és el tudna folyni, a lysiméter alján bizonyos ellenállást kell legyőznie. Ez a hátrány főleg szűk edényeknél észlelhető. 1 Dr. Friedrich, Wilhelm: Über die Verdunstung vom Erdboden (Das Gas- und Wasserfach 1950(24) és Die Bedeutung von Lysimeterversuchen für die Grundwasserkunde (Die Wasserversorgung im Böhmen der allgemeinen Wasserwirtschaft, 1ö50) című tanulmányai nyomán.