Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

Wundt—Hanti; A talajvizkésâlcl becslése ]SI A vízkörforgás évi menete az 1!)02/10. évek átlagában, mm Máj. Jún. Jul. Aug. Szept. Okt. Ё V 54 54 86 67 52 3-5 577 13 » 8 7 7 7 8 123 87 87 87 68 32 18 454 —46 —41 — 8 — 8 13 9 0 35 — 6 —14 —21 — 9 0 J = 92 + 22 = 114 43 27 21 10 2 0 J = 57 + 0 = 57 — 8 —37 —35 —32 —14 0 J = 42 -)- 37 = 79 közötti szünetek rövidsége miatt — egészen más, mint a szárazabb jellegű síkságon. A vízháztartási egyenlet alapján számított talaj vízkészlet tágabb határok között ingadozik, mint az apadás; görbéből levezetett, mert aszályos időben a növényzet a talajvizet annyira igénybeveheti, hogy szintje a közeli folyó vízszíne alá is leszáll. 6. A talaj víz vezető réteg vízadóképessége megbecsülhető a vízgyűjtőterület levezető vízfolyásának fajlagos kisvízhozama alapján is (Kkq és Lkq, l/sec. km

2). Inkább a közepes kisvízhozam a mértékadó, mint a kivételes szélsőségként jelentkező minimum, bár az előbbiből természetesen mindig kell valamit a folyóban hagyni. Német viszonyok között Lkq értéke az esetek 80%-ában 1 lit/sec-km

a körül van 30 mm vízkészlet), míg Kkq ennek kereken kétszerese. Természetes, hogy bármilyen módon számítunk, az egyes esetekben a nagy területek átlagára levezethető értékektől erősen eltérő adatokhoz juthatunk. Az átlagszámok ésak számítási mankók. A víztartalékok helyes becsléséhez tartozik a felsoroltakon felül az időjárás hosszúidejű ingadozásának számbavétele. Az utolsó évtizedek aránylag sok aszályos évéből a felületes megfigyelők klímaváltozásra következtettek. A talaj víz-megfigyelések több évtizedes idősora egyáltalában nem mutat az éghajlat egyoldalú megváltozására. A talajvízszint süllyedése éppen úgy bekövetkezhetik erős igénybevétel, mint csökkent hozzátáplálás következtében. A talajvízszint magasságában az egymás utáni évek hidrológiai jellegének hatása összegeződve mutatkozik. Németországban a talajvíz szintje nedves évjáratokban kereken 2,5 m-rel magasabban áll, mint aszályos évek után. Ennek a szintkülönbségnek •— с = 0,1-del számítva — c-h = — 250 mm felel meg, míg az évi átlagos ingadozás vízértéke csak 60 mm. A többéves ingadozás tehát legalább négyszerese az évinek, és ez az oka annak, hogy az egyoldalú klímaváltozás hiedelme oly erősen elterjedt. A többéves ingadozásoknak a vízellátás szolgálatában való kihasználására nincs lehetőség, hiszen már a vízjárás évi ingadozásának kiegyenlítésére is ritkán áll rendelkezésre elegendő tárolótér. Honti Gyula