Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

176 • Kisebb közlemények A mederelzárás szivárgásainak megszüntetése végett a felső rézsűre több rétegben mind finomabb anyagot helyezünk. Az egyes rétegek szemcséinek természetesen nagyobbaknak kell lenniök az alattuk lévő rétegek hézagméreteinél, nehogy bejussanak a belső rétegekbe. Ha különböző nagyságú kövek keverékét használjuk válogatás nélkül a kőhányás építésére, a legnagyobb kövek a bedobás közvetlen közelében, a kisebb méretű darabok távolabb érkeznek a fenékre. A mederfenék anyagánál kisebb szemcséket a víz elviszi. A továbbiak során a kövek rendeződése megfordul, mert a legnagyobb kövek a vízfolyást tekintve felső lejtőt építik ugyan továbbra is, de a többi nagyobb kő nem találván támaszra, a kőhányás alsó vége táján gyűlik össze és ennek támaszkodnak felfelé haladóan a kisebb kövek. Ez az elrendeződés nem előnyös, mert a nagyobb kődarabok nem magassági, hanem szélességi értelemben növelik a kőhányást, amelynek tetején kisebb, tehát aránylag könnyen meginduló kövek helyezkednek el. így végeredményben sokkal több kőre van szükség, mint akkor lenne, ha a kőhányás tetején lennének a nagyobb kövek. Különböző nagyságú kövekből álló kevert anyaggal is gazdaságosan alakították ki a szelvényt a genissiati völgyzárógát építésével kapcsolatban készült mederelzáró kőhányások építésénél. Mesterségesen biztosították, hogy a nagyobb kődarabok ott helyezkedjenek el, ahol rájuk szerkezetileg szükség van, vagyis ahol nagy sebességek keletkeznek — tehát a legnagyobb vízszínesés szakaszán. Ugyanakkor a kisebb kövek a hézagok kitöltésének szerepét játszhatják. Az ismertetendő eljárásnál a kőhányás építése három lépésből áll : 1. Védőmag elhelyezése a fenékkimosás ellen :. közepes nagyságú kődarabokból. 2. Erre jön a vegyeskő, míg a kőhányás alapszélessége eléri a tervezett méretet. Itt már jelentkezik a kövek nagyság szerinti elrendeződése. •3. A továbbiakban különleges berendezéssel meggátolják a nagyobb köveket abban, hogy leguruljanak és elveszítsék jelentőségüket, illetve kényszerítik a nagyobb köveket arra, hogy a gáttestet emeljék és ellenállását növeljék. Ezek a berendezések vagy mesterséges támaszt adnak a köveknek, vagy pedig lecsendesítik a Tfíz folyását, úgy hogy a nagyobb kövekre ható hidrodinamikai nyomás csökken. A genissiati völgyzárógát építésénél a csillapító-berendezések szögvasból készült kb. 2 m élhosszúságú tetraéder-vázak voltak. A vázak egyik csúcsuknál fogva hosszú drótkötélre voltak erősítve, amely a kőhányás felső rézsűjének lábánál ledobott súlytól indult ki (4. ábra). A kőtest alsó végének vonalában egész sor ilyen tetraéder-vázat helyeztek el, a drótkötéllel 4. ábra. Mederelzáró kőhányás felépülése vegyes anyagból. (Az 1. és 2. a kőanyag természetes osztályozódása folytán kialakuló széles, lapos szelvényalak. A tetraéder alakú csillapítóberendezésekkel a kőanyag célszerű elhelyezkedését biztosítjuk és ezzel a kőszükségletet csökkentjük).