Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VII. Kisebb közlemények

Blanchet—Töry; Kőhányások építése 173 KÖHÁNYÁSOK ÉPÍTÉSE ÄRAMLÖ VlZBEN

1 E. Т. O. 624.152.63 A Rhône folyónak a Genfi-tó alatti szurdokvölgyében épült Genissiat völgyzárógát alapozásakor a folyó vizét a parti sziklába vájt alagutas oldalcsatornákon vezették el. A víz kiterelése, ill. a munkatér alulról való elöntés elleni biztosítása végett a tervezett völgyzárógát fölött, ill. alatt egy-egy mederelzáró kőhányást építettek. A kőhányások építését alapos tanulmányok előzték meg, és az elméleti eredményeket a grenoblei Neyr

pic-laboratóriumban végzett kisminta-kísérletekkel is ellenőrizték és igazolták. Blanchet a kőhányások kialakulására és megrongálására vonatkozó vizsgálatainál Izbas-пак, a moszkvai vízépítési kutató-laboratórium igazgatójának alapvető megállapításaiból indult ki. Izbas elméleti megállapításait részben laboratóriumi kismintákon, főleg pedig a Szvir és Né va folyón készült kőhányásokon végzett megfigyeléséiből szűrte le. Blanchet mindenekelőtt azokat a feltételeket keresi és vizsgálja, amelyek mellett valamely kődarab a meder fenekén még éppen egyensúlyi állapotban van, amikor tehát végtelen kis túlerő is elegendő arra, hogy az álló kődarab megmozduljon, ill. a még mozgó kő megálljon. A mederfenéken nyugalmi helyzetben elképzelt kőre a következő erők hatnak : a) az áramló víz nyomása, b) a kő súlya, c) az a reakció erő, amelyet a fenék, vagy a követ alátámasztó másik kődarab kifejt. Newton törvénye szerint a folyadékba merített testre ható hidrodinamikai nyomás arányos a testnek az áramlás irányára merőleges keresztmetszeti területével és a sebesség négyzetével. A kő súlyát megadja térfogatának és a víz fajsúlyával csökkentett saját fajsúlyának szorzata. A reakció-erő a követ a fenéken való mozgásban akadályozni törekszik. Ha a három erő egyensúlya megbomlik, a kő megbillen, elcsúszik vagy gurulni kezd. Az egyensúlyi feltételekből kiszámítható minden egyes kőre a kritikus sebesség, amely végeredményben a kő alakjától (az aktív erők karjától) függ. Ha valamely kőhányás közelítően egyenlő nagyságú gömbölyded kövekből épül, az egyes kövek egyensúlyi állapotára nézve négy esetet különböztethetünk meg (1. ábra) : 1. A kő felül van, minden oldalról szabad, és csak egyszerűen alsó lapján fekszik. 2. A kő alul és oldalt is más kövekhez támaszkodik, a vízfolyás irányával szemben fekvő oldala szabad. 3. A kő be van ágyazva, és csak felül van szabad felülete. 4. A kő alul támaszkodik, oldalt érintkezik, de a folyás irányában szabad felülete van. Az e^yes kövek állékonysága a következő sorrendben növekedik : 1, 2, 3, míg a 4-es helyzet közbeeső helyet foglal el a 2. és a 3. között. A víz mozgásából eredő hidrodinamikai nyomás a legnagyobb az 1. és 1 Ch. Blanchet : Formation et destruction par un courant d'eau des massifs en pierres. La Houille Blanche, Grenoble, 1946/2.

—Ch. Blanchet-. Technique de la construction des barrages en pierres lancées dans l'eau courante. La Houille Blanche, Grenoble, 1946/6., 1947/1. 1.. ábra. Egyenlő nagyságú kövek elhelyezkedésének különböző esetei. ,