Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VI. Ivicsics Lajos: Hajózsilipek töltő- és ürítőberendezéseinek néhány újabb megoldása

Hajóesilip-töltőbereytdezések 161 2. a kapu alatt átvezetett csatornával és 3. a fentemlített hosszú oldalcsatornákkal, amelyek kétoldalról a fenék alá bevezető kisebb keresztirányú csatornákkal vezetik a vizet a kamrába. Az alábbiakban az emelő-, illetőleg süllyesztőkapus, a billenőkapus és az oldalcsatornás töltés- és ürítésmódra vonatkozóan, és a hengeres, szelepes, a szegmens és az egyesített — töltést és ürítést is szolgáló —elzárószerkezetek közül ismertetek níhány újabb, Csehszlovákiában kikísérletezett, illetőleg alkalmazott megoldást. Az európai országok közül víziúthálózatának fejlesztéséért egyik legtöbb áldozatot hozó állam Csehszlovákia. A csehszlovákiai hidrotechnikai laboratóriumokban számos kísérletet végeztek a víziúthálózat fejlesztésével, a vízépítési műtárgyak építésével kapcsolatban. A Moldva (Vltava) középső szakaszának csatornázásáriái került sor a stehovicei vízlépcső építésére. Itt egyetlen hajózsilippel 20,10 m szintkülönbséget győztek le. A zsilipet egy középső kapu egy 72 m és egy 40 m hosszú részre osztja. Szélessége 12 méter, a legalacsonyabb vízszint alatti mélysége 3,0 méter. A nagy vízszint-különbség miatt nehéz problémát okozott a zsilipkamra ürítésének megoldása. Elejét kellett venni egyrészt annak, hogy ürítéskor a zsilipkamrából nagy nyomás alatt kiáramló jelentős vízmennyiség az • alsó zsilipfő utáni mederrészen kimosásokat okozzon, másrészt pedig az átzsilipelésre váró hajókat, azok lehorgonyzó- vagy kikötő-berendezéseit megrongálja. A vízlépcső tervezési munkálatait irányító J. Bartovsky javaslatára a következő, modellkísérlettel kipróbált elrendezést valósították meg (1. ábra). A zsilipkamra oldalfalait az alsó zsilipfőn túl 15 méterre meghosszabbították. Az ürítőcsatornákat kivezették a meghosszabbított falakban, és mindkét oldalon 13 nyílással kötötték össze az alvízzel. A nyílások magássága az alsó zsilipkaputól távolodva csökken, míg szélességük változatlan marad. Ezzel a megoldással elérték azt, hogy a kiáramló víz sebessége olyan kicsiny, hogy a mederben és a -hajókban már nem okoz kárt. A zsilipkamrából kiáramló víz energiájának megtörése, a víz sebességének csökkentése és a keletkező örvények kiküszöbölése, a meder kimosások elleni védelme és a hajók megkímélése szempontjából természetesen kisebb szintkülönbségeket legyőző zsilipeknél és egyéb ürítési módoknál is fontos. Kísérleteket végeztek abból a célból, hogy megállapítsák az alsó zsilipfőnek hidraulikai szempontból kedvező kialakítási módját. Ezzél kapcsolatban egy rövid oldalcsatornás ürítőberendezéssel ellátott alsó zsilipfő modelljeit vizsgálták. A hidraulikailag helytelen megoldás esetében (2ja ábra) az alsó vízben örvények, ferde- és keresztirányú áramlások keletkeztek, amelyek egyrészt jelentős kimosásokat okoztak, másrészt erősen dobálták a kikötött vagy lehorgonyzott hajókat. A helyes megoldásnál (2jb ábra) az ürítőcsatorná11 Ví/.iigyj közlemények (4» 1. ábra. A stehovicei hajózsilip ürítésének megoldása.