Vízügyi Közlemények, 1951 (33. évfolyam)

2. szám - VI. Ivicsics Lajos: Hajózsilipek töltő- és ürítőberendezéseinek néhány újabb megoldása

160 Ivicsics Lajos építeni, mindinkább fokozódott a kismintákon végzett kísérleteknek a jelentősége. A modelkísérletek során a töltési, ürítési, energiatörési stb. kérdéseknek jórészét sikerült a gyakorlat számára megnyugtató módon megoldani. Ezeknek a kérdéseknek a legnagyobb része az átzsilipelési idő csökkentésével kapcsolatban vetődött fel. Az átzsilipelési idő csökkentésének egyik módja a zsilip megtöltési, illetőleg kiürítési idejének megrövidítése, természetesen anélkül, hogy a gyorsabb töltés és ürítés a zsilipkamrában tartózkodó, vagy az átzsilipelésre várakozó hajókban, ill. magában a zsilipben vagy a mederben bármilyen rongálást okozna. A töltő- és ürítőberendezések iránt támasztott egyik fő követelmény tehát a gyors töltés, illetőleg ürítés biztosítása olymódon, hogy töltésnél a zsilipkamrában, ürítésnél az alvíz felőli oldalon a víz kinetikai energiája a megengedettnél kisebb legyen. A gyorsaságot leginkább azok a töltő- és ürítőberendezések szolgálják, amelyeknek üzembiztossága nagy, szerkezete egyszerű és kialakítása hidraulikai és sztatikai szempontból egyaránt megfelelő. Az üzembiztosság és gyorsaság leginkább a szerkezetek megfelelő kialakításával, a. gépi berendezések, nyitó- és zárószerkezetek kezelésének egyszerűsítésével fokozható. Az alkalmazott megoldási módoknak természetesen mindenkor a lehető leggazdaságosabbaknak kell lenniök. A fejlődés folyamán számos töltési és ürítési megoldás alakult ki. Ezek a szerkezetek a következőképpen csoportosíthatók : AJ A zsilipkamra megtöltésének egyik módja a lcapun át való töltés. Ez történhet : / 1. a kapu emelésével, illetőleg süllyesztésével, 2. a kapu alsó részén, vagy a küszöbén kialakított, táblás, szektor, szegmens, stb. tiltóval zárható nyíláson át, és 3. a zsilipkapunak vízszintes tengely körül való billentésével. Ebben az esetben az elbillenő kapu esetleg különlegesen kialakított alsó része a töltőcsatornát zárja, illetőleg nyitja, a felső része pedig bukóként működve teszi lehetővé a víznek a kamrába való bejutását. A kapu billenhet a vízzel szemben, vagy pedig az alvíz irányában is. B) Másik módja a zsilipkamra töltésének, ill. ürítésének a kaput megkerülő rövid oldalcsatorna alkalmazása. A vízmozgás megindítása, illetőleg megakadályozása történhet ; 1. a töltőcsatornába beépített hengeres, szegmens, vagy billenőtáblás tiltóval, 2. az oldalcsatornák szivornyás kialakításával. C) A hosszú oldalcsatornával ellátott zsilipeknél a csatorna a kamra oldalfalában fut végig, de belőle a víz oldalnyílásokon át kerül a kamrába. A hosszú oldalcsatornát felszereihetjük : 1. hengeres (szelepes), szegmens vagy billenőtáblás tütóval, vagy pedig 2. egyesíthetjük a töltést és ürítést szolgáló szerkezeteket egy közös nyitó-záró szerkezetté. D) Hidraulikai szempontból előnyös, azonban alapozási nehézségek miatt általában nem gazdaságos megoldás a fenéken át való töltés. Itt a víz a kamra feneke alatt elhelyezett csatorna nyílásain át tör fel a kamrába, illetőleg távozik onnan. A fenék alatt levő csatornákba a vizet a következő módokon vezethetjük : a zsilipkaput kétoldalról megkerülő, az oldalfalban kialakított csatornákon át,